Biden a CBS News összefoglalója szerint elmondta, hogy amikor négy éve hivatalba lépett, az volt a célja, hogy helyreállítsa a Trump-adminisztráció alatt meggyengült nemzetközi kapcsolatokat, és újra csatlakozzon olyan egyezményekhez, amelyekből az előző kormány kivonult. Újra szoros kapcsolatot épített ki a NATO vezetőivel, különösen Oroszország ukrajnai inváziója kapcsán, és visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezménybe. Most azonban a világ vezetői már készülnek az új irányváltásra, Donald Trump elnökké választásának következményeként.
„Azért jöttem ide a külügyminisztériumba, hogy tájékoztassam az amerikai népet arról, milyen előrelépéseket értünk el az elmúlt négy évben a külpolitikában és az elnökségünk során” – kezdte beszédét Biden.
Az elnök külön kiemelte, hogy az Egyesült Államok szövetségei és nemzetközi intézményei most sokkal erősebbek, mint amikor hivatalba lépett.
„Ma elmondhatom az amerikai népnek, hogy szövetségeink erősebbek, mint évtizedek óta bármikor” – hangsúlyozta. „A NATO hatékonyabb, mint valaha, és egyre több szövetségesünk vállalja a rá eső részt.”
Gyengébb ellenfelek, erősebb szövetségek
Biden szerint az Egyesült Államok ellenfelei mára sokkal gyengébbek lettek, mint négy évvel ezelőtt. Példaként említette Vlagyimir Putyint, akinek nem sikerült térdre kényszerítenie Ukrajnát vagy megingatnia a NATO-t.
„Amikor Putyin elindította az invázióját, két dolgot kellett tennem: mozgósítani a világot Ukrajna védelmében, és elkerülni a háborút két nukleáris hatalom között” – mondta Biden. „Mindkét célt elértük. Ma Ukrajna szabad, független ország, amelynek ígéretes jövője lehet.”
Biden emellett Irán helyzetét is példaként hozta fel, amelyet az elmúlt évtizedek leggyengébb pontján lévőnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy Irán gazdasága válságban van, és fő szövetségese, a Hezbollah jelentős veszteségeket szenvedett el.
Kihívások az új adminisztráció előtt
Biden elismerte, hogy a következő Trump-adminisztrációnak komoly külpolitikai kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyenek például a közel-keleti konfliktus, Oroszország ukrajnai háborúja és a Vörös-tenger körüli feszült helyzet.
Ennek ellenére Biden hangsúlyozta: „Az én adminisztrációm egy erős alapot hagy a következő kormányzatnak. Egy olyan Amerikát, amelynek több barátja van, erősebbek a szövetségei, ellenfelei pedig gyengébbek.”
Kritikus pillanatok: Ukrajna, Afganisztán, Kína
Biden elnöksége alatt Ukrajna támogatása központi kérdéssé vált. Több mint 183 milliárd dollár értékű katonai segítséget nyújtottak az országnak, és fontos szerepet játszott abban, hogy a NATO fokozza védelmi kiadásait. Ugyanakkor az ukrajnai konfliktus továbbra is megoldatlan, és a béketárgyalások időzítése Kijev kezében maradt.
Az adminisztráció legnagyobb külpolitikai kudarca az afganisztáni kivonulás volt 2021-ben. A gyors tálib hatalomátvétel kaotikus és tragikus eseményekhez vezetett, miközben több ezer amerikai és afganisztáni szövetséges maradt hátra.
A Kínával való kapcsolatok terén Biden folytatta Trump kereskedelmi háborúját és a gazdasági szankciókat, de a retorikája enyhébb volt. Ugyanakkor a Kína elleni katonai és gazdasági intézkedések tovább szigorodtak, különösen a csúcstechnológiai szektor védelme érdekében.
Biden összegzése
Biden szerint elnöksége során az Egyesült Államok újra vezető szerepet vállalt a nemzetközi színtéren, és képes volt szövetségeseket egyesíteni a közös célok érdekében.
„Amerika ismét irányítja a világ eseményeit, összehozza az országokat, és határozott víziót nyújt” – zárta beszédét Biden.