Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke kedden nem zárta ki katonai erő alkalmazását Grönland annektálása érdekében. Az első, valamint második hallásra abszurdnak tűnő felvetés hallatán jogosan merül fel a kérdés, hogy miért kellene az Egyesült Államoknak a Föld legnagyobb szárazföldje, amely még nem kontinens. A konzervatív New York Post a lehetséges válaszokat vizsgálja.
Grönland a világ legnagyobb szigete, amely Dániához tartozik, de régóta stratégiai jelentőségű Washington számára. A sziget fontos tengeri útvonalak mellett fekszik, és olyan ritka nyersanyagokkal rendelkezik, amelyek másutt alig találhatók meg. Koppenhága többször kijelentette, hogy Grönland nem eladó, de a terület iránti amerikai érdeklődés soha nem csökkent.
Grönland annektálása: üzenet Pekingnek?
„Hogy miért? Néhány kulcsfontosságú ok miatt,” mondta a konzervatív lapnak egy, az átadás-átvételért felelős Trump-csapathoz közel álló forrás. „Ez egy erős, céltudatos üzenet Pekingnek. Nem csak beszéd, hanem cselekvés. Amerika újra ambiciózus lesz” – tette hozzá a lap informátora.
Trump egy keddi, Mar-a-Lago-ban tartott sajtótájékoztatón beszélt Grönland megszerzésére irányuló szándékáról. Ez a lépés része lenne az úgynevezett „Trump-doktrína” kezdeti kereteinek, amit – bármilyen abszurdnak tűnik elsőre – a megválasztott elnök a jelek szerint komolyan gondol.
Verseny az északi sarkvidékért
Az Egyesült Államok jelenleg Kínával és Oroszországgal vív háromoldalú harcot az északi sarkvidék, azaz az Arktisz természeti erőforrásaiért, például az itt található lítiumért, kobaltért és grafitért. A Wilson Központ szerint ezek az anyagok kulcsfontosságúak a védelmi ipar és az elektronikai gyártás számára.
„Két fő ok van Grönland annektálására,” magyarázta a New York Postnak Alex Plitsas, az Atlantic Council munkatársa. „Az első a ritkaföldfémek nagy mennyisége, amelyek nélkülözhetetlenek a modern technológiákhoz és a nemzetvédelemhez. A második ok pedig Grönland jelentős területi igénye az Arktisz területén, ami erősítené az Egyesült Államok pozícióját a régióban.”
Az Arktisz térségében folytatott verseny az elmúlt években egyre intenzívebbé vált, részben a klímaváltozás miatt, amely megolvasztotta az addig elérhetetlen jégsapkákat. Ez lehetővé tette a régió természeti kincseinek kiaknázását és az új hajózási útvonalak megnyitását.
Ritkaföldfémek és nemzetbiztonság
A New York Post emlékeztet rá: az Egyesült Államok évek óta csendes versenyt folytat Kínával és Oroszországgal az Arktisz hozzáférhetőségéért. Jelenleg Washington nagymértékben függ Kínától a ritkaföldfémek terén, amelyek nemcsak mobiltelefonokban, hanem fegyverrendszerekben is nélkülözhetetlenek.
Gracelin Baskaran, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa szerint a ritkaföldfémek biztonságos hozzáférése nemzetbiztonsági prioritás. Ezeket az anyagokat rakétákban, tankokban, műholdakban, harci repülőkben és hadihajókban használják, így a hozzáférés biztosítása elengedhetetlen az Egyesült Államok számára.
A mesterségesen előállított ritkaföldfémek nem érik el a természetesek teljesítményét, ami kiszolgáltatottá teszi az Egyesült Államokat a védelem terén, különösen a Kínával való növekvő feszültségek fényében.
Az Egyesült Államok lemaradt az oroszokkal és a kínaiakkal szemben?
Az Egyesült Államok az Arktisz régióban hátrányban van Kínával és Oroszországgal szemben, részben a korlátozott hozzáférés és a rendelkezésére álló kevés jégtörő hajó miatt. Mike Waltz republikánus képviselő szerint az Egyesült Államoknak sürgősen növelnie kell a jégtörők számát, hogy versenyképes maradjon a térségben. Jelenleg mindössze két ilyen hajója van, míg Oroszország több tucatot üzemeltet.
Totálisan kiakadt a dán miniszterelnök
A sziget 2009 óta rendelkezik autonómiával, és azóta is a függetlenség elérésén dolgozik. Kuno Fencker, a grönlandi parlament képviselője szerint a terület jövőjéről a grönlandiaknak kell dönteniük, nem pedig külső hatalmaknak.
„Grönland a grönlandiaké,” nyilatkozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök, visszautasítva Trump terveit. Előzőleg ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, néhány héttel látogatott a szigetre, hogy apja azt javasolta, hogy az Egyesült Államok vegye át a sziget feletti ellenőrzést – írja az AFP.
Nem új keletű az amerikai érdeklődés
Az Egyesült Államok már korábban is érdeklődött Grönland iránt. 1867-ben, amikor Alaszkát megvásárolta Oroszországtól, felvetődött Grönland megszerzésének ötlete is. A második világháború után az USA 100 millió dollár értékű aranyrudat ajánlott Grönlandért, amit Dánia visszautasított.
Trump első elnöki ciklusa alatt, 2019-ben már nyilvánosan beszélt Grönland megvásárlásáról, de akkor is elutasításba ütközött. Bár az ötlet nem új, Trump nyilatkozatai és ambíciói ismét felkavarták a kedélyeket, nemcsak Dániában, hanem az egész világon.