A Charlie Hebdo című francia szatirikus újság különkiadással emlékezik meg az irodái ellen iszlamista fegyveresek által elkövetett támadás 10. évfordulójáról.
A címlapon egy karikatúra ünnepli az ateista lap létét „Elpusztíthatatlan!” felirattal, míg a négy belső oldalon egy Istent és a vallási vezetőket kigúnyoló karikatúraverseny eredményeit mutatják be – számolt be róla az AFP.
„A szatírának van egy erénye, amely lehetővé tette számunkra, hogy átvészeljük ezeket a tragikus éveket, és ez az erény az optimizmus” – áll a szerkesztőségi cikkben, amelyet a Charlie Hebdo lapigazgatója, Riss írt, aki túlélte a 2015. január 7-i mészárlást, amelyben 12 ember, köztük a szerkesztőség nyolc munkatársa halt meg.
„Ha nevetni akarsz, az azt jelenti, hogy élni akarsz. A nevetés, az irónia és a karikatúrák az optimizmus megnyilvánulásai. Bármi történjék is, legyen az drámai vagy boldog, a nevetés vágya soha nem szűnik meg”.
Az al-Kaidához kötődő testvérpár gyilkolt a Charlie Hebdo szerkesztőségében
A 2015-ös támadást, amelyet egy algériai származású, de már Párizsban született, az al-Kaidához köthető testvérpár két tagja követett el, bosszúnak szánták azért, amiért a lap olyan karikatúrákat közölt, amelyek Mohamed prófétát, az iszlám legtiszteltebb alakját gúnyolták.
Riss, a Charlie Hebdo kiadóigazgatója – via Reutersconnect; Photo by Alain Apaydin/ABACAPRESS.COM
Franciaország leghíresebb karikaturistáinak lemészárlása az Al-Kaida és az Iszlám Állam által elkövetett szörnyű merényletek sorozatának kezdetét jelentette Európában, amelyek során a következő években több száz embert mészárolt le a két terrorszervezet.
„Vicces és gonosz” karikatúrákkal jelentkeznek a zsidó, keresztény és muszlim vallásról
A hétfőn a sajtónak bemutatott évfordulós kiadvány kedden kerül forgalomba, amikor Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo párizsi polgármester nyilvánosan emlékezik meg a merénylet áldozatairól. A hetilap felhívta a karikaturistákat, hogy a különleges évfordulós kiadáshoz küldjék be „legviccesebb és leggonoszabb” Isten-ábrázolásaikat egy jellegzetesen provokatív és dacos pályázat keretében.
„Igen, lehet nevetni Istenen, különösen, ha létezik” – állt a címlapon a lap szerint a több mint 350 pályaműből kiválasztott 40 legjobb alkotás felett.
Néhány tipikusan durva és szexuálisan explicit kép mellett az egyik rajz Mohamed prófétára utal, a következő felirattal: „ha lerajzolok valakit, aki lerajzol valakit, aki lerajzol valakit, aki lerajzolja Mohamedet, az rendben van?”.
A képen egy karikaturista látható, aki egy másik karikaturistát rajzol, aki egy Mohamedre hasonlító szakállas alakot rajzoló karikaturistán dolgozik.
Egy másik karikatúra a három ábrahámi vallás – a kereszténység, a judaizmus és az iszlám – vezetőit háromfejű kutyaként ábrázolja.
20 évvel ezelőtti, nagy vihart kavart címlapot reprodukálnak
Az e heti lapszám a Charlie Hebdo egyik leghíresebb és legvitatottabb 2005-ös címlapjának egy kis változatát is reprodukálja, amely egy Mohamed-figurát ábrázol „Mohamedet elnyomják a fundamentalisták” felirat alatt. Mohamed a szemét eltakarva látható, és azt mondja: „nehéz, ha idióták szeretik az embert”.
A képet Cabu, Franciaország egyik leghíresebb karikaturistája készítette, akit 10 évvel ezelőtt közvetlen közelről lőttek le, amikor a maszkos fegyveresek AK-47-esekkel berontottak a lap erősen védett irodáiba.
A karikatúra mellett egy, a franciaországi sajtószabadsághoz, karikatúrákhoz és istenkáromláshoz való hozzáállásról szóló felmérés eredményét publikálták, amelyet az Ifop közvélemény-kutató készített a Charlie Hebdóval közösen.
A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a karikatúra szabadsága alapvető jog, míg 62 százalékuk szerint az embereknek joguk van gúnyt űzni a vallási meggyőződésből.
A Charlie Hebdo szerkesztőségében elkövetett gyilkosságok együttérzéshullámot váltottak ki, amely többek között a „Je Suis Charlie” („Én vagyok Charlie”) szolidaritási hullámban fejeződött ki az a meggyilkolt karikaturistákkal, Cabuval, Charbal, Honore-ral, Tignousszal és Wolinskivel.
Kritikák a lappal szemben
Ugyanakkor sokan kritizálták mind Franciaországban, mind egyes muzulmán többségű országokban a Charlie Hebdo szándékosan sértő, gyakran durva humorát, amely illeszkedik a karikírozás régi francia hagyományába.
A lap 1970-es alapítása óta rendszeresen próbára tette a gyűlöletbeszédre vonatkozó francia törvények határait, amelyek védelmet nyújtanak a kisebbségeknek, de lehetővé teszik az istenkáromlást és a vallás kigúnyolását.
A szólásszabadság védelmezői Franciaországban a vallás kigúnyolásának lehetőségét a katolikus egyház befolyása alól történő kiszabadulásért folytatott évszázados küzdelem során szerzett alapvető jognak tekintik. A kritikusok szerint a hetilap néha átlépi az iszlamofóbia határát, rámutatva a múltban megjelent Mohamed prófétáról készült karikatúrákra, amelyek az iszlámot a terrorizmussal hozták összefüggésbe.
„A lényeg nem az, hogy [ezt vagy azt a rajzot] közöljünk, hanem az, hogy mindent közöljünk, ami elgondolkodtatja az embereket , kérdések feltételére készteti őket, hogy ne zárkózzanak be egy-egy ideológiába” – mondta a Le Monde-nak novemberben Riss lapigazgató, aki túlélte a 2015-ös támadást.
Az augusztusban címlapon megjelent, majomhimlőtől szenvedő Szűz Mária ábrázolása két jogi panaszt is eredményezett a franciaországi katolikus szervezetek részéről a Charlie Hebdóval szemben.