Anton Bendarzsevszkij kül- és biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója friss elemzésében részletesen foglalkozott az Azerbaijan Airlines december 25-i tragédiájával, amikor egy Bakuból Groznijba tartó repülőgépet lelőttek Oroszország felett. Az esemény súlyos politikai feszültséget szült Moszkva és Baku között, és jelentős hatással lehet az orosz–azerbajdzsáni kapcsolatokra.
Moszkva reakciója: tagadás és dezinformáció
Az eset után Oroszország azonnal különböző, egymásnak ellentmondó magyarázatokat kezdett terjeszteni, többek között madárrajjal való ütközésről, műszaki meghibásodásról és oxigénpalack robbanásáról. Ez a kommunikációs stratégia hasonlít a 2014-es maláj MH17 járat lelövését követő orosz viselkedésre.
Bendarzsevszkij rámutatott, hogy Moszkva elsődleges célja a felelősség tagadása volt, azonban a repülőgépen készült videófelvételek és a roncsokról készült képek gyorsan egyértelművé tették: a gépet orosz légvédelmi rakéta találta el.
Azerbajdzsán válasza: határozott fellépés
Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke nem elégedett meg egy bocsánatkéréssel. December 27-én az Azerbaijan Airlines hivatalosan kijelentette, hogy a katasztrófát külső fizikai behatás, vagyis rakétatalálat okozta. Alijev december 29-én nyilvánosan szólalt fel, követelve a felelősök büntetőjogi felelősségre vonását és kártérítést az állam, az áldozatok és a túlélők számára.
„Először is, az orosz félnek bocsánatot kell kérnie Azerbajdzsántól. Másodszor, be kellene ismernie a bűnösségét. Harmadszor, a bűnösöket meg kell büntetni, és kártérítést kell fizetni” – fogalmazott Alijev.
Putyin december 28-án telefonon kért elnézést Alijevtől, ám a Kreml nyilatkozata csak „a tragikus incidens Oroszország légtere felett történt” megfogalmazást tartalmazta, ami Baku számára nem volt kielégítő.
Nemzetközi hatások és következmények
A tragédia jelentős feszültségeket keltett Oroszország és Azerbajdzsán, valamint Baku és Moszkva legfőbb szövetségese, Törökország között. Az eset nyomán számos légitársaság felfüggesztette oroszországi járatait, és a nemzetközi közösség is figyelemmel kíséri a helyzetet.
Bendarzsevszkij szerint a történtek nemcsak a két ország kapcsolatát terhelik meg, hanem újabb példát szolgáltatnak Moszkva dezinformációs stratégiájára. Az események azt mutatják, hogy Azerbajdzsán már nem az a tíz évvel ezelőtti ország, amely elfogadná az orosz bocsánatkérések burkolt formáját.