Növekvő katonai aktivitás
A tajvani hadsereg által közzétett közlemény nem tért ki arra, hogy a kínai erők átlépték-e a szoros úgynevezett középvonalát. Ez a vonal korábban feltételes demarkációs határként funkcionált Tajvan és Kína között. Bár sosem volt hivatalosan elismert határ, mindkét fél általában tiszteletben tartotta. Azonban az elmúlt években Kína rendszeresen küld katonai repülőgépeket a vonal átlépésére, demonstrálva területi igényeit.
A tajvani hadsereg leszögezte, hogy „folyamatosan figyelik a helyzetet, és ennek megfelelően reagálnak”. Ez a megfogalmazás a szokásos diplomatikus válasz, amely a Tajvan részéről tanúsított katonai felkészültséget hangsúlyozza.
Kína és a demarkációs vonal
Kína hivatalosan nem ismeri el a demarkációs vonal létezését, mivel a szigetet saját területének tekinti. A Peking által folytatott politika része a katonai nyomásgyakorlás, amelyet Tajvanra gyakorolnak, hogy demonstrálják az egy Kína elvét. Tajvan ugyanakkor demokratikus kormányzattal működő, önálló államként viselkedik, amely nem kívánja magát alávetni a kínai kommunista kormánynak.
Fokozódó feszültség
Tajvani hivatalos adatok szerint 2022-ben több mint 1700 kínai katonai repülőgép lépte át a demarkációs vonalat. Ez jelentős növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, amelyek körülbelül a felét tették ki. A növekvő katonai aktivitás és a kínai repülőgépek rendszeres átrepülése a vonalon súlyosbítja a feszültséget a térségben.
Nemzetközi következmények
A Tajvani-szoros helyzete nemcsak a helyi biztonságot érinti, hanem nemzetközi jelentőséggel is bír. Az Egyesült Államok és más nyugati országok szoros kapcsolatot ápolnak Tajvannal, és rendszeresen felszólalnak a Kína által gyakorolt nyomás ellen. Tajvan a globális chipgyártás kulcsszereplője, ami stratégiai fontosságúvá teszi a sziget stabilitását.