Matszievszkijt az oroszok fogták el a teljes körű invázió első évében. Egy videóban látható, ahogy egy erdőben, sírja mellett szívja utolsó cigarettáját. „Dicsőség Ukrajnának!” – mondja fogvatartóinak, majd lövések dördülnek, és holtan esik össze. Az orosz hadsereg egyre gyakrabban végez ki ukrán hadifoglyokat – állítja a BBC.
Rendszerszintű kivégzések
Az ilyen esetek nem egyediek. Októberben az orosz erők állítólag kilenc ukrán katonát végeztek ki Kurszk régióban. A meggyilkoltak között volt Ruszlan Holubenko drónkezelő is, akit édesanyja egy fénykép alapján ismert fel. „Az alsóneműjéről ismertem fel, amit én vettem neki” – mondta Holubenko édesanyja a Suspilne Csernyihiv nevű helyi csatornának.
A kivégzések sorát tovább bővítik a borzalmas esetek: egyes jelentések szerint ukrán katonákat lefejeztek, másokat karddal öltek meg, miközben kezüket hátrakötözték. Egy másik videón 16 ukrán katonát sorakoztattak fel, majd géppuskával lemészárolták őket, miután megpróbálták megadni magukat.
Növekvő számok
Az ukrán ügyészség szerint az orosz erők legalább 147 ukrán hadifoglyot végeztek ki a teljes körű invázió kezdete óta, ebből 127-et 2024-ben.
„A tendencia világosan látható” – mondta Jurij Belouszov, az ukrán Főügyészség Háborús Osztályának vezetője. „A kivégzések 2023 novemberétől váltak rendszerszintűvé, és idén nyáron és ősszel különösen megugrottak. Ezek nem elszigetelt esetek, hanem egyértelműen egy politikához kötődnek, amelyet bizonyítékok szerint utasítások támasztanak alá.”
A genfi egyezmény megsértése
Nemzetközi jog szerint – különösen a harmadik genfi egyezmény alapján – a hadifoglyok kivégzése háborús bűn. Ennek ellenére Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, rövid ideig azt az utasítást adta parancsnokainak, hogy „ne ejtsenek foglyokat”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy az orosz erők mindig „a nemzetközi jogi dokumentumoknak és egyezményeknek megfelelően” bánnak az ukrán hadifoglyokkal.
Remény és gyász
A kivégzések embertelen brutalitása miatt sok ukrán katona inkább a halált választja, mint a fogságot. „A fiam azt mondta: Anyu, soha nem adom meg magam. Ne haragudj, tudom, hogy sírni fogsz, de nem akarom, hogy megkínozzanak” – meséli Ruszlan Holubenko édesanyja.
Holubenko hivatalosan még mindig eltűntként van nyilvántartva, és édesanyja tovább reménykedik. „Megteszek mindent, hogy visszaszerezzem a fiamat. Nézem a képet, és azt gondolom, talán csak eszméletlen. Reménykedem, nem akarom elhinni, hogy elveszett.”
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)