Pompéry Judit Németország-szakértő az ATV Egyenes Beszéd című műsorában rámutatott, hogy az FDP következetlen tárgyalási stílusa, különösen Lindner többszöri megállapodás-felrúgása, nagyban hozzájárult a koalíció bukásához. Az FDP és az SPD eltérő politikai prioritásai – az előbbi a vállalkozói szabadságot, az utóbbi az állami beavatkozást és szabályozást helyezte előtérbe – folyamatos feszültséget generáltak.
Hova szavaznak a migráns hátterűek?
A legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU 32%-on áll, az AfD 18%-on, míg az SPD támogatottsága 16%-ra csökkent. A Zöldek 14%-ot értek el, ami szintén a kormánykoalíció iránti választói elégedetlenségre utal. Pompéry azonban kiemelte, hogy a végső eredményeket számos bizonytalan tényező befolyásolja, beleértve az újonnan honosított, migráns hátterű választók szerepét, akik aránya évről évre nő.
A Spiegel cikkezett arról, hogy az összes választó 12 százalékát teszik ki a külföldi hátterű német választók, de a szakértő szerint ennél jóval magasabb lehet a valós szám. „Minden évben egyre több ember van, aki megkérvényezi a német állampolgárságot” – fogalmazott.
Ezek a választók várhatóan nem az AfD-t vagy a radikálisabb pártokat támogatják, de pontos preferenciáik jelenleg ismeretlenek.
A koalíciós térkép bizonytalanságai
Az FDP sorsa különösen kétséges: a párt elérheti az 5%-os parlamenti küszöböt, de ha nem, az újrarajzolhatja a politikai térképet. A CDU/CSU egy lehetséges FDP-vel való koalíciója szintén kétséges, mivel egy ilyen együttműködés többsége nem garantált. Eközben az SPD gyenge támogatottsága és Olaf Scholz megosztó személyisége is nehezíti a helyzetet.
Hosszú kormányalakítási folyamat várható
A februári választások után valószínűleg hosszú tárgyalásokra lesz szükség az új kormány felállításához. Az eredmény számos tényezőtől függ, beleértve a pártok közötti koalíciós lehetőségeket és az új választói csoportok politikai aktivitását. Az elhúzódó bizonytalanság tovább mélyítheti a német politikai válságot.