A Kreml célja, hogy az ilyen fenyegetésekkel erősítse Oroszország hatalmát, és rávegye a Nyugatot arra, hogy csökkentse Ukrajna támogatását. De a félelemkeltésnek határai vannak, és úgy tűnik, hogy ezekhez a határokhoz nemcsak a Nyugat, hanem az orosz társadalom is közel kerül.
Az orosz propaganda nagy jelentőséget tulajdonított az új „Oresnyik” rakéták bemutatásának, és azt állította, hogy ez fordulópontot jelenthet a Nyugattal szembeni konfrontációban. Putyin ezt komoly figyelmeztetésnek szánta a NATO számára, állítva, hogy Oroszország nem habozna komolyabb lépéseket tenni, ha provokálják. Az állami média Putyin üzeneteit kiemelkedően sikeres stratégiaként mutatta be. Ennek ellenére az orosz társadalom körében az ilyen kijelentések nem feltétlenül találnak pozitív fogadtatásra – írja az ellenzéki orosz lap.
Egy 2023-as felmérés szerint az oroszok 88%-a nem támogatná nukleáris fegyverek használatát Ukrajna ellen, és még kevesebben lennének hajlandók egy NATO elleni nukleáris csapást elfogadni. Az idősebb generáció, amely általában radikálisabb véleményeket képvisel a háború kérdésében, még inkább ellenzi a nukleáris eszkalációt. Ez arra utal, hogy a lakosság jelentős része tisztában van azzal, hogy egy nukleáris konfliktus következményei mindenkit érintenének, függetlenül politikai nézeteiktől vagy a háborúval kapcsolatos álláspontjuktól.
A háború népszerűtlenségét jól mutatja, hogy a Kreml folyamatosan növeli a katonai szolgálatra jelentkezők számára kínált pénzügyi ösztönzőket. Az elmúlt két évben a katonák toborzási bónuszai tizenötszörösükre emelkedtek, és most már börtönlakókat és észak-koreai zsoldosokat is aktívan bevonnak a háborús erőfeszítésekbe. Ha a háborút a lakosság valóban támogatná, ezekre a drasztikus lépésekre nem lenne szükség – a patriotizmus önmagában elegendő motiváció lenne.
A nukleáris fenyegetések ugyan rövid távon hatásos propagandafegyverek lehetnek, de hosszabb távon veszélyes következményekkel járhatnak. Egy nukleáris konfliktus minden orosz állampolgárra hatással lenne, függetlenül attól, hogy jelenleg passzívan élik az életüket, vagy éppen támogatják a háborút. A többség azért fogadja el a háború tényét, mert nem akar szembenézni az erkölcsi és politikai felelősséggel, amit a háború elleni kiállás jelentene. Azonban egy nukleáris háború gondolata már nemcsak az ellenzők, hanem a háború passzív elfogadói számára is elfogadhatatlan.
Putyin fenyegetései tehát nemcsak a Nyugat számára jelentenek vörös vonalat, hanem saját népe számára is. A nukleáris háborúval való fenyegetőzés rövid távú előnyökkel járhat a hatalom legitimitásának fenntartásában, de hosszú távon az orosz lakosság ellenállásával találhatja szemben magát. A félelem és az erő kultusza, amely Oroszország politikai identitásának alapja, nem elegendő ahhoz, hogy a lakosság elfogadja egy nukleáris konfliktus valós lehetőségét. Ez a határ lehet az, amelyet még Putyin sem léphet át büntetlenül – véli a The Moscow Times.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)