Nyertesek
Szíria (talán)
A szíriaiak több mint egy évtizedes polgárháború és közel fél évszázados elnyomó Aszad-uralom után talán fellélegezhetnek. Az Aszad család brutális rezsimje cenzúrával, tömegmészárlásokkal és vegyi fegyverek bevetésével tartotta fenn hatalmát, ami a 21. század egyik legvéresebb konfliktusához vezetett. A háború 470–600 ezer ember életét követelte, és több mint 13 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.
A kérdés, hogy a jelenlegi helyzet békés fejlődéshez vezet-e, vagy újabb erőszak és hatalmi harcok következnek. Az ország legnagyobb lázadócsoportja, a Hayat Tahrir al-Sham, a múltban szélsőséges iszlamista gyökerekkel rendelkezett, bár vezetője, Abu Mohammed al-Jolani azt állítja, hogy csoportja ma már nemzeti érdekeket képvisel, és a szíriai újjáépítést tartja szem előtt.
Törökország
Recep Tayyip Erdogan török elnök jelentős geopolitikai nyereségre tehet szert Aszad bukásával. Ankara régóta támogatta a szíriai lázadó csoportokat, és most lehetősége nyílik az északkelet-szíriai kurd szeparatista mozgalmak visszaszorítására. Emellett a háború utáni újjáépítés óriási gazdasági lehetőségeket kínálhat a török cégek számára.
Izrael
Izrael szintén nyertesként kerülhet ki a szíriai eseményekből. Aszad bukása gyengíti Irán befolyását a régióban, és megszakítja Teherán szárazföldi utánpótlási útvonalait a Hezbollah számára. Ez komoly hátrányt jelenthet az Irán-barát libanoni milícia számára, ami Izrael stratégiai pozícióját erősíti.
Ragheed Tatari
Aszad bukásának egy másik szimbolikus nyertese Ragheed Tatari, Szíria leghosszabb ideig fogva tartott politikai rabja, aki 43 év után szabadult.
Vesztesek
Szíriai kurdok
A szíriai kurd közösség, amely Aszad uralma alatt bizonyos fokú autonómiát élvezett, most kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Ha egy iszlamista dominanciájú új rezsim kerül hatalomra, Ankara érdekei és az ellenük irányuló török támadások tovább csökkenthetik mozgásterüket.
Szíriai alaviták
Az alaviták, akik a szíriai lakosság 12 százalékát alkotják, szintén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az el-Aszad-rezsim bástyáiként tartott kisebbség most a megtorlástól tarthat, különösen az ellenük irányuló történelmi sérelmek miatt.
Oroszország, Irán és Hezbollah
Aszad bukása jelentős csapást mért Oroszország és Irán Közel-Keletre irányuló stratégiájára. Moszkva és Teherán éveken keresztül el-Aszad legfőbb támogatói voltak, de jelenlegi konfliktusaik – különösen Oroszország ukrajnai háborúja – miatt nem tudták megakadályozni a rezsim bukását. A Hezbollah, amely Irán támogatásával hosszú ideje harcol Izrael ellen, most utánpótlási útvonalak nélkül találhatja magát.
Bassár el-Aszad bukása egyértelműen fordulópontot jelent a Közel-Keleten, de az események alakulása továbbra is bizonytalan. A Politico szerint a konfliktus kimenetele jelentős hatással lesz a régió geopolitikai dinamikájára és a szereplők hatalmi egyensúlyára.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)