December 6-án Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető találkozót tartott a Belorusz–Orosz Unióállam legfelsőbb tanácsának ülésén. A megbeszélésen egy új biztonsági egyezményt írtak alá, amely lehetővé teszi az orosz Oresnyik ballisztikus rakétarendszer Belaruszba telepítését.
Lukasenka azt javasolta, hogy Belarusz kapjon ellenőrzést a rakéták célpontjainak meghatározásában, ha azokat belorusz területről indítanák. Bár Putyin jelezte, hogy a rakéták 2025 közepére érkezhetnek, a telepítés részleteiről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz katonák továbbra is kulcsszerepet játszanak majd az Oresnyik rendszerek működtetésében.
Mit jelent ez Belarusz számára?
Az ISW elemzői szerint az orosz rakéták telepítése Belarusz szuverenitásának újabb csorbulását jelzi. A Kreml évek óta törekszik arra, hogy szorosabb katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon Belarusz felett az Unióállam keretében. A rakéták jelenléte növeli Oroszország katonai befolyását a régióban, és aláássa Belarusz függetlenségét.
Lukasenka azzal próbálja megőrizni saját hatalmát és Belarusz önállóságát, hogy nyilvánosan követeli a rakéták feletti irányítást. Az elemzők szerint azonban ezek az erőfeszítések korábban sem vezettek eredményre, és várhatóan most sem fognak.
Mekkora a veszély a Nyugat számára?
Bár az Oresnyik rendszerek telepítése aggasztó lehet, az ISW szerint a rakéták nem jelentenek közvetlen fenyegetést sem Ukrajnára, sem a NATO-ra. A szakértők úgy vélik, hogy a Kreml hangsúlyozza a rakétarendszerek képességeit, hogy erősítse katonai presztízsét és információs háborút folytasson. Az Oresnyik-rakéták telepítése nem jelzi új, jelentős mélységi csapásmérő képesség kifejlesztését.
Akkor miért fontos ez a fejlemény?
Az ISW szerint a rakéták telepítése elsősorban Oroszország azon hosszú távú stratégiáját tükrözi, amely Belarusz de facto annektálására és katonai integrációjára irányul. Az Unióállam keretében aláírt további dokumentumok, például a közös villamosenergia-piac létrehozásáról és fogyasztóvédelmi szabályokról szóló megállapodások szintén a két ország szorosabb integrációját erősítik.
A Kreml az Oresnyik-rendszerek telepítésével és más nukleáris fenyegetésekkel próbálja erősíteni pozícióját, miközben valódi célja a belorusz katonai infrastruktúra fölötti teljes ellenőrzés megszerzése. Az ISW szerint azonban a retorika és a tényleges fenyegetés között jelentős szakadék van. A rakéták jelenléte inkább politikai és stratégiai üzenet, semmint azonnali katonai fenyegetés.
Összegzés
Az Oreshnik rakéták Belaruszba telepítése tovább növeli Oroszország katonai jelenlétét a térségben, és szimbolikus lépésként szolgál Belarusz szuverenitásának gyengítésére. Bár a rakéták önmagukban nem jelentik a Nyugat elleni közvetlen támadások kockázatának növekedését, a lépés jól mutatja Oroszország stratégiai céljait, amelyek továbbra is aggodalomra adnak okot a térség stabilitása szempontjából.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)