A középkori székesegyház 2019-es pusztító tűzvész utáni újjáépítése öt évig tartott, és 700 millió euróba (kb. 580 millió font) került. A projekt során olyan ácsmódszereket alkalmaztak, amelyek a 13. századra nyúlnak vissza, és 150 ország adományaiból valósult meg – írja a The Guradian.
A Notre Dame tűzesete, amelyet világszerte milliók néztek élő közvetítésekben, mélyen megrázta Franciaországot. A lángok, amelyek elpusztították az épület fa- és fémtetőjét, valamint a tornyot, szimbolikus jelentőségűek voltak. Bár a tűz pontos okát soha nem állapították meg, a nyomozók szerint egy eldobott cigaretta vagy egy elektromos rövidzárlat lehetett az oka.
A restaurációt november végén Macron személyesen mutatta be egy televíziós körsétán, ahol a kézműveseket és az adományozókat méltatta, akik hozzájárultak „egy nemzeti seb begyógyításához”. A katedrális évente 12 millió látogatót fogadott a tűzeset előtt, és a számok várhatóan még magasabbak lesznek az újranyitás után.
Óriási ünneppel készülnek
A kétnapos ünnepségsorozat Emmanuel Macron francia elnök beszédével kezdődik, amelyet eredetileg a katedrális előtti kőburkolaton terveztek megtartani. Azonban az erős szél miatt péntek este a francia elnöki hivatal és a párizsi érsekség úgy döntött, hogy a teljes ceremóniát bent tartják meg.
Macron a megnyitó előtt így nyilatkozott: „Az újranyitás döbbenete – hiszem és akarom hinni – ugyanolyan erős lesz, mint a tűzé, de ez a remény döbbenete lesz.”
A párizsi érsek, Laurent Ulrich jelképesen megkopogtatja a 850 éves épület hatalmas ajtaját pásztorbotjával, amelyet a 121. zsoltár éneklése kísér. Ez a katedrális „újjáéledését” szimbolizálja. A szertartás része lesz a nagyorgonák megszólaltatása is, amelyeket a tűzvész óta először hallhatnak. A program záróakkordjaként Te Deumot énekelnek, és áldást mondanak.
Vasárnap, a szeplőtelen fogantatás ünnepén, a párizsi érsek misét celebrál. Ezen részt vesznek azok, akik a legnagyobb szükségben szenvednek: a párizsi legszegényebbek. A katedrális új főoltárát különleges rítus keretében szentelik fel, és öt szent – köztük Szent Katalin Labouré és Szent Károly de Foucauld – ereklyéit helyezik el benne.
A The Guradian szerint Macron számára ez a pillanat diadalnak tűnhetne, valójában azonban egy spirális válság közepére érkezik. Franciaország miniszterelnökét néhány nappal korábban megbuktatták egy bizalmatlansági szavazáson, és a közelgő költségvetési válság is árnyékot vet az eseményre.
Politikai kontextus és nemzetközi résztvevők
A Notre Dame megnyitóján mintegy 50 világszintű vezető jelenik meg, köztük az Egyesült Államok leköszönő elnöke, Joe Biden, és felesége, Jill. Ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy nem vesz részt az ünnepségen. Ferenc pápa sem lesz jelen, mivel szeptemberben meglepő módon bejelentette, hogy történelmi látogatást tesz a franciaországi Korzikán. Az Egyesült Királyságot Vilmos herceg képviseli majd.
Portálunk Gulyás Gergelyt kérdezte a héten, hogy Orbán Viktor részt vesz-e a katedrális újra nyitásán, a miniszter azt mondta: nincs erről tudomása.
Trump jelenléte különös figyelmet hozhat Ukrajna számára is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szívesen használná ki az alkalmat arra, hogy párbeszédet kezdjen az amerikai vezetővel hazája jövőjéről. Trump a kampányban azt ígérte, hogy elnökként „24 órán belül” megoldaná az ukrajnai konfliktust.
Trump és Macron viszonya: barátság vagy rivalizálás?
Trump első hivatali ciklusa alatt ambivalens kapcsolatot alakított ki Macronnal. A francia elnök kezdetben azon dolgozott, hogy hízelegjen amerikai kollégájának, annak ellenére, hogy politikai nézeteik számos ponton eltértek. Meghívta Trumpot a Champs-Élysées-n tartott Bastille-napi díszszemlére, amely után az amerikai elnök „Franciaország egyik nagy elnökeként” dicsérte őt.
Azonban a kapcsolat gyorsan megromlott, amikor Trump 2018-ban kritizálta Macron terveit egy európai hadsereg létrehozásáról. Ezt Trump sértésként élte meg, mivel az amerikai védelem csökkentése volt az, ami az ilyen tervek felé terelte Európát. A kampány során Trump Macron akcentusát is kifigurázta, miközben találkozóikat emlegette.
Ennek ellenére Macron az amerikai választások után az elsők között gratulált Trumpnak, kijelentve, hogy „kész az együttműködésre”. Trump is szokatlanul pozitív hangnemben szólt Macronról a Truth Social platformon: „Emmanuel Macron elnök biztosította, hogy a Notre Dame visszanyeri legmagasabb dicsőségét – sőt, azon is túl!”
A Notre Dame újranyitása egyszerre szimbolikus és politikai jelentőségű esemény. Miközben a világ Párizsra figyel, Macron számára ez az alkalom egy lehetőség arra, hogy erősítse politikai pozícióját a belső válságok közepette. Trump jelenléte pedig új színt ad az eseménynek.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)