Mint arról beszámoltunk, a szíriai lázadók elfoglalták Aleppót, Szíria második legnagyobb városát, ami megváltoztathatja a közel-keleti geopolitikai helyzetet. Ez a váratlan győzelem nemcsak Szíria jövőjét befolyásolhatja, hanem Aszad szövetségesei, Oroszország és Irán stabilitását is – írja a The Telegraph.
A brit lap emlékeztet rá, hogy a 2011 óta dúló szíriai polgárháborút gyakran beárnyékolják más regionális konfliktusok. Annak ellenére, hogy háborús bűnökkel vádolták Bassár el-Aszad elnököt, beleértve a felelősséget 500.000 ember haláláért és milliók kitelepítéséért, Szíria nagyrészt a globális viták perifériáján maradt, gyakran mellékszereplője volt Izraelnek az Irán által támogatott csoportok elleni hadjáratainak.
A közelmúltbeli fejlemények azonban ismét válságba sodorták az Aszad-rezsimet. Korábban Aszad rezsimje Teherán és Moszkva jelentős támogatásának köszönhetően maradt fenn. Irán úgy tekintett Aszadra, mint aki kulcsfontosságú az arab világban való befolyás fenntartása szempontjából, míg Oroszország nagyra értékelte a szíriai stratégiai katonai bázisait. Az orosz katonai beavatkozás 2015-ben a szíriai elnök javára fordította a helyzetet, az orosz és iráni erők visszaszorították a lázadók előrenyomulását.
Az elmúlt években azonban mind Irán, mind Oroszország helyzete megrendült – állítja a The Telegraph.
Moszkva ukrajnai katonai veszteségei kifeszítették erőforrásait, ami csökkentette az Aszad támogatására szánt összegeket. Hasonlóképpen Irán is kihívásokkal néz szembe a Hezbollah és a Hamász által elszenvedett jelentős veszteségek után. Emiatt Aszad szövetségesei nem biztos, hogy olyan mértékben tudnak beavatkozni, mint korábban.
A lázadók stratégiai támadása figyelembe vette ezeket a meggyengült pozíciókat, számítva arra, hogy Aszad erői erőteljes külső támogatás nélkül nem biztos, hogy kitartanak. Törökország részvétele ráadásul egy újabb réteggel gazdagítja a konfliktust.
Erdogan elnök, aki ellenzi az USA által támogatott szíriai kurd enklávékat, támogatja a lázadókat, hogy ellensúlyozza a kurd törekvéseket és nyomást gyakoroljon Aszadra.
Ennek az összetett helyzetnek a kimenetele a lázadók céljaitól, valamint Aszad és támogatói válaszától függ. Ha Aszad megbukik, az komoly visszaesést jelentene Oroszország és Irán számára, Putyin pedig elveszítené létfontosságú mediterrán támaszpontját, és súlyosbítaná az ukrajnai kudarcokat követő katonai kellemetlenségeket. Irán befolyása is tovább csökkenne a szomszédos konfliktusokban elszenvedett veszteségek után – zárja elemzését a brit lap.