Peszkov az Izvesztyija orosz lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: „Jelenleg nincs olyan alap, amely lehetővé tenné a tárgyalásokat.” Bár több ország is felajánlotta, hogy házigazdája lenne az esetleges tárgyalásoknak, a Kreml szerint ezek a kezdeményezések nem elegendőek ahhoz, hogy a felek leüljenek tárgyalni.
Katar, és más közvetítők szerepe
Peszkov külön kiemelte Katar aktív szerepét, amely az elmúlt időszakban több kérdésben is közvetítőként lépett fel. „Az emirátus nagyon aktívan közvetít különböző ügyekben, és ezt rendkívül hatékonyan teszi. Külön köszönettel tartozunk minden országnak, így Katarnak is, amely jó szándékkal segíti a helyzet rendezését” – mondta a szóvivő.
Katar már korábban is közvetített humanitárius ügyekben. Október 27-én és 28-án például a katari nagykövetség szervezett meg két eseményt, ahol ukrán gyerekeket adtak át családtagjaiknak. Emellett Katar további közvetítői szerepet vállalna, például a hadifogolycserék kérdésében.
A humanitárius kérdések rendezésében más országok is szerepet vállaltak. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szintén közvetítőként próbálják enyhíteni a konfliktus következményeit, de a béketárgyalások előmozdítása mindeddig nem járt sikerrel.
Putyin és a béketárgyalások feltételei
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a Valdaj Nemzetközi Vitaklub ülésén beszélt arról, hogy Moszkva nyitott a béketárgyalásokra, de nem fogadja el Kijev „kívánságlistáját”. Putyin hangsúlyozta, hogy a tárgyalások alapjának az Isztambulban 2022. március 29-én megkötött megállapodásoknak kell lenniük, amelyeket azonban a mai helyzethez kell igazítani.
Az Isztambulban lefektetett alapelvek között szerepelt Ukrajna semleges, katonailag nem elkötelezett státuszának biztosítása, valamint az, hogy Ukrajna területén ne helyezzenek el idegen, különösen nukleáris fegyvereket. Bár ezek a pontok elméletileg egy kompromisszum alapját képezhetnék, a gyakorlati megvalósítás egyre távolibbnak tűnik a háború jelenlegi állása miatt.