Az ukrajnai konfliktus kérdésében mindkét fél kifejtette álláspontját. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter élesen kritizálta a nyugati országok tűzszüneti kezdeményezéseit, mivel szerinte azok nem a béke elősegítését szolgálják. Lavrov szerint a Nyugat célja csupán az, hogy időt nyerjen Ukrajna számára, és további fejlett, hosszú hatótávolságú fegyverekkel lássa el az országot.
„A Nyugat vezetői – Brüsszel, London, Párizs és Washington – valójában nem a békét akarják előmozdítani, hanem újabb eszkalációt készítenek elő, hogy Ukrajna hosszabb távon is konfliktusképes legyen. Ez nem a békéhez vezető út”
– hangsúlyozta Lavrov a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Lavrov emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra, ugyanakkor az ukrán féllel való érdemi párbeszéd akadályát az jelenti, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletben tiltotta meg a tárgyalásokat az orosz kormánnyal. Lavrov kijelentette: „Készek vagyunk tárgyalni, ha azok figyelembe veszik minden érintett fél legitim érdekeit. Azonban Zelenszkij ’szponzorainak’ először rá kellene venniük őt, hogy vonja vissza ezt a rendeletet.”
A konfliktus gyökerét Lavrov abban látja, hogy a kijevi kormány „terroristának nyilvánította” az orosz ajkú lakosságot, és törvényeket hozott, amelyek súlyosan korlátozzák a kisebbségek, különösen az orosz nyelvet beszélők jogait. Lavrov szerint ezen alapvető problémák megoldása nélkül nem várható a helyzet rendeződése.
Szijjártó Péter a találkozón megerősítette Magyarország elkötelezettségét a békés rendezés mellett. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus folyamatos eszkalációja jelentős kockázatot jelent Magyarország számára, amely földrajzi közelsége miatt közvetlenül érintett.
„Az elmúlt ezer nap világosan megmutatta, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni a csatatéren. A béke csak tárgyalások révén érhető el” – mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy Magyarország minden olyan kezdeményezést támogat, amely a diplomáciai megoldásokat helyezi előtérbe.
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/pfbid0ds9cdRuC5rY51ejHNmWQ4Pvpz4Dh4NLKqx3rXwZSEEn7UwACEAW5bB9k8rtoPmoyl
Szijjártó a TASZSZ szerint bírálta azokat az országokat, amelyek lezárják a diplomáciai csatornákat vagy kritizálják azokat, akik nyitottak a párbeszédre. „Azok, akik bezárják a diplomáciai csatornákat, valójában nem akarják a békét” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Egyetértettek abban, hogy számos nemzetközi békekezdeményezés érdemi megfontolást érdemel. Lavrov külön kiemelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök béke-törekvéseit, valamint a kínai-brazil, dél-afrikai és arab országok kezdeményezéseit. „Ezek az erőfeszítések valódi béketörekvéseket tükröznek, és Moszkva kész megfontolni őket” – mondta Lavrov.
Szijjártó szerint Magyarország kormánya minden lehetséges módon támogatja a békepárti kezdeményezéseket, és aktívan részt vesz azok előmozdításában.
Kétoldalú gazdasági és energetikai együttműködés
A találkozó egyik kiemelt témája a magyar-orosz gazdasági és energetikai együttműködés volt. Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok stabilak és hosszú távon fejlődnek, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciók és a globális gazdasági helyzet kihívások elé állítják őket.
„A vezetőink által kötött megállapodások eredményessége abban mutatkozik meg, hogy képesek vagyunk megvalósítani a kulcsfontosságú projekteket, különösen az energetikai szektorban” – mondta Lavrov.
Oroszország az újabb szankciók ellenére is fenn kívánja tartani Magyarország energiaellátását, a kőolaj, a földgáz és a nukleáris fűtőanyag szállítását, márpedig ha a szándék közös, akkor biztos lesz megoldás is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI beszámolója szerint.
A tárcavezető az energiaügyért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novakkal és több nagy energiaipari cég vezetőjével folytatott egyeztetését követően rámutatott, hogy az Oroszországból származó energiaforrások igen fontos szerepet játszanak Magyarország ellátásának biztonságában.
„Ez nem politikai kérdés, és nem is politikai választás kérdése, hanem a fizikai valóság, az infrastruktúra így adja ki magát” – mondta. „Magyarországon nagymértékben, nagy mennyiségben használunk fel orosz eredetű földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot. És ez bizony hozzájárul a magyar energiaellátás biztonságához” – folytatta. „Ezt a jó együttműködést feladni nincs szándékunkban. Már csak azért sem, mert ennél jobb ajánlatot még senki nem adott nekünk. Ennél biztosabb és ennél versenyképesebb árú energiaforrásokról nincs tudomásunk” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok a Gazprombank szankciós listára helyezésével nehéz helyzetbe hozta vagy legalábbis próbálja hozni az orosz energiaforrásokat használó közép- és délkelet-európai országokat, ugyanis ezen a pénzintézeten keresztül zajlik a fizetés.
Kifejtette, hogy a nap folyamán áttekintették a helyzetet, és Alekszandr Novak, illetve az érintett orosz energiavállalatok vezetői is megerősítették, hogy abszolút érdekeltek az együttműködés, s a szállítások folyamatosságának fenntartásában. „Elkötelezték magukat amellett, hogy mindenképpen megoldást találjunk erre a helyzetre” – tudatta.
„Úgyhogy a jogászaink – a szankciós jogászok, az energiajogászok, a pénzügyi jogászok – már dolgoznak is a megoldáson, hogy az amerikai szankciók által előidézett helyzetet kezelni tudjuk, és Magyarország energiaellátását, energiaellátásának biztonságát fenn tudjuk tartani a jövőben is” – tájékoztatott.
A miniszter leszögezte, hogy a kormány mindent megtesz hazánk energiaellátásának biztonságáért, és arra is kitért, hogy regionális erőfeszítésről van szó, mert „más országok is hasonló cipőben járnak”, így velük is folyamatos az együttműködés. „A lényeg tehát az, hogy Oroszország mind a kőolaj, mind a földgáz, mind pedig a nukleáris fűtőanyag szállítását fenn kívánja tartani, és hogyha a szándék közös, akkor egészen biztosan találunk megoldást is. A jogászok dolgoznak, mi pedig felügyeljük a munkájukat” – összegzett.