A Columbia Egyetem klímakutatói egy új jelenségre hívják fel a figyelmet. Olyan globális hot-spotok megjelenését vetítik előre, amelyek nem az általános felmelegedés hatását tükrözik, hanem eddig ismeretlen „robbanásszerű” hőhullámok formájában jelentkeznek.
A studyfinds.com tudományos portálon ismertetett tanulmány szerint ezekben a régiókban a nyári hőség nem fokozatosan jelentkezik, amelyet a jelenleg használt előre jelzési modellek segítségével meglehetős pontossággal követni lehet, hanem szélsőséges formában jelennek meg, akár napi 20-30 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést eredményezve.
A Columbia Climate School kutatói hozzáteszik, hogy ezek a hőhullámok annyira szélsőségesek, hogy az összes eddigi előrejelző klímamodellt megdöntik.
Példaként említik a 2021-es hőhullámot a Csendes-óceán északnyugati részén, amely átmenet nélkül jelent meg 50 fok feletti hőmérséklettel.
„Ezek a régiók átmeneti hőcentrumokká válnak” – írta Kai Kornhuber vezető kutató egy sajtóközleményben.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány 65 év hőhullám-adatait elemezte, és azt állapította meg, hogy bizonyos térségekben az általános modelltől teljesen eltérő jelenségeket tapasztaltak.
A globális hőkatasztrófa-térképen a legnagyobb kilengéseket Közép-Kína, Japán, az Arab-félsziget, Kelet-Ausztrália és Északnyugat-Európa egyes térségeiben jelölték a kutatók.
Mint arról beszámoltunk, már a leghidegebb kontinens, az Antarktisz egyes részei is kezdenek kizöldölni.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy csak Európában a hőhullámok 2022-ben közel 60 ezer, 2023-ban pedig 47 ezer halálesethez járultak hozzá.
Ami ezeket a hőhullámokat olyan szokatlanná teszi, az a kiszámíthatatlanságuk – írja a tanulmány. Az egyik lehetséges magyarázat a „jet-stream” jelenséggel – az északi félteke körül keringő, gyorsan mozgó légáramlattal – kapcsolatos. Mivel az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint más régiók, a sugáráramlat instabillá válik, ami úgynevezett „Rossby-hullámokat” hozhat létre, amelyek napokra vagy akár hetekre váratlan helyeken tartják fogva a forró levegőt.
Ezek a váratlan hőhullámok olyan helyeken is jelentkezhetnek, ahol egyáltalán nincsenek felkészülve ezekre a szélsőséges eseményekre – írják a kutatók. „Sok régióban, például a csendes-óceáni északnyugaton és Európában hagyományosan nem volt szükség légkondicionálásra, most azonban időszakonként hirtelen olyan hőmérséklettel kell szembenézniük, ami akár halálos is lehet”.
Érdekes módon nem mindenhol tapasztalhatók ezek a szélsőséges hőhullámok. Az Egyesült Államok észak-középső részén, Kanada déli részén és Szibéria egyes részein a hőmérséklet emelkedése jobban megfelel az előrejelzéseknek – állapítják meg a tanulmány szerzői.