Macron szerint Oroszország lépései – például az észak-koreai katonák bevonása a harcokba – kényszerítették az Egyesült Államokat arra, hogy módosítsa álláspontját.
„Oroszország az egyetlen hatalom, amely eszkalációs döntéseket hoz… valójában ez a fordulat vezetett az amerikai döntéshez”
– mondta Macron a találkozón a Politico összefoglalója szerint. A francia elnök hangsúlyozta, hogy a döntés nem Washington agresszióját, hanem Moszkva eszkalációját tükrözi.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban korábban kijelentette, hogy az amerikai fegyverek orosz területen történő használata „minőségileg új helyzetet” jelent az Egyesült Államok részvételének mértékét tekintve a konfliktusban.
A nyugati fegyverek szerepe
Ukrajna eddig is kénytelen volt külföldi fegyvereket használni az orosz támadások visszaverésére. Az iráni gyártmányú Shahed drónok például jelentős pusztítást végeztek Ukrajnában, és ezekre reagálva az ukrán hadsereg egyre több nyugati támogatásra szorult. Korábban Macron már kijelentette, hogy támogatja Ukrajnát abban, hogy katonai célpontokat támadjon Oroszországon belül, mivel Moszkva előnyöket kovácsolt a Nyugat által meghatározott korlátozásokból.
Ahogy arról az atv.hu is beszámolt, a Biden-kormányzat a hírek szerint engedélyezte Ukrajnának a hosszú hatótávolságú ATACMS rakéták használatát Oroszország ellen. Ez a döntés komoly változást jelent, különösen Biden hamarosan leköszönő kormányzata részéről, mivel Donald Trump megválasztott elnök korábban azt ígérte, hogy békemegállapodásra törekszik Oroszországgal, és megszünteti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
Nagy-Britannia és Németország eltérő megközelítése
Az amerikai álláspont változása várhatóan a többi nyugati ország stratégiáját is befolyásolja. Az Egyesült Királyság például valószínűleg Storm Shadow típusú rakétákkal fogja támogatni Ukrajnát, míg Németország továbbra is elutasítja a nagy hatótávolságú rakéták szállítását. Ez is mutatja, hogy a nyugati szövetségesek között eltérő vélemények uralkodnak arról, hogyan lehet a leghatékonyabban segíteni Ukrajnát anélkül, hogy a konfliktus tovább fokozódna.
Oroszország reakciója
Oroszország részéről már éles kritikák érték az amerikai döntést, és egyértelművé tették, hogy a nyugati fegyverszállításokat a konfliktus eszkalációjaként értelmezik. A Kreml részéről azonban eddig sem volt példa visszafogottságra, hiszen már most is több külföldi fegyvert használnak az ukrán városok elleni támadásokhoz.
Macron kijelentései és Biden döntése egyértelműen jelzik, hogy a Nyugat újabb szintre lépett Ukrajna támogatásában.
Az amerikai lépés új kérdéseket vet fel a nemzetközi konfliktuskezelés és a béketeremtés lehetőségeiről. Míg egyes országok, például az Egyesült Királyság, követik az Egyesült Államok példáját, addig mások, mint Németország, óvatosabb megközelítést alkalmaznak. Az ukrajnai háború kimenetele azonban továbbra is bizonytalan, és a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább a konfliktusra irányul.