Az új dokumentum az Oroszországi Föderáció nukleáris elrettentési politikájának alapelveit tartalmazza, és a változó katonai és politikai helyzetre reagál.
Új fenyegetések és pontosított szabályok
A doktrína kiterjeszti az Oroszország elleni támadások értelmezési keretét, különös tekintettel a nem nukleáris államok által elkövetett agressziókra, ha azok egy nukleáris fegyverrel rendelkező ország támogatását élvezik. A dokumentum szerint Oroszország nukleáris fegyvereket vethet be, ha:
- az orosz területet vagy szuverenitást hagyományos fegyverekkel kritikus mértékben fenyegetik;
- támadás éri Fehéroroszországot, mint az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam tagját;
- ellenséges nukleáris vagy tömegpusztító fegyvereket használnak Oroszország vagy szövetségesei ellen, akár az ország határain kívül.
Az új doktrína figyelembe veszi a modern katonai technológiák térnyerését is. Például megemlíti a támadó légi- és űreszközök – köztük pilóta nélküli repülőgépek, hiperszonikus fegyverek és műholdellenes rendszerek – alkalmazásából eredő fenyegetéseket.
Potenciális ellenfelek és veszélyek
Először definiálja a „potenciális ellenfelek” fogalmát, amely alatt azokat az államokat vagy katonai szövetségeket érti, amelyek Oroszországot potenciális ellenségként kezelik, és jelentős nukleáris, tömegpusztító vagy precíziós fegyverarzenállal rendelkeznek. A doktrína megemlíti a NATO tevékenységét, a rakétavédelmi rendszerek telepítését, valamint új katonai szövetségek létrejöttét Oroszország határai közelében, mint kiemelt veszélyforrásokat.
Elrettentés mint stratégiai cél
A frissített doktrína hangsúlyozza, hogy a nukleáris fegyverek elsődleges szerepe az elrettentés, és azok alkalmazását csak végső esetben, kényszerű lépésként tartja megengedhetőnek. Az orosz vezetés szerint a cél a konfliktusok, különösen a nukleáris összecsapások elkerülése.
A rendelet közzététele után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta: a potenciális ellenfeleknek meg kell érteniük, hogy az Oroszország elleni agresszió esetén „elkerülhetetlen a megtorlás”.
Nemzetközi reakciók és stratégiai hatások
Az új doktrína várhatóan nemzetközi figyelmet és vitát vált ki, különösen a Nyugat és a NATO részéről. A kiterjesztett paraméterek és a „potenciális ellenfelek” tág definíciója növelheti a feszültséget, különösen a kelet-európai és balti államok körében.
A dokumentum frissítése tükrözi Oroszország válaszát a nemzetközi biztonsági környezet változásaira, de egyúttal fokozhatja a globális instabilitást, különösen a fegyverkezési verseny terén.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)