Ma választ Amerika, eldől, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz az Egyesült Államok elnöke. A közvélemény-kutatások alapján szinte lehetetlen megjósolni, ki áll győzelemre, lényegében valamennyi poll azt mondja: hibahatáron belül van a két jelölt, bármi lehet.
Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját és Ranschburg Zoltánt, a Republikon Intézet vezető elemzőjét az amerikai elnökválasztásról kérdeztük, arról, van-e kockázata, hogy Orbán Viktor, a magyar kormány kizárólag Trumpra tett, mit veszít, ha az új amerikai elnököt Kamala Harrisnak hívják, és mit nyer, ha Donald Trumpnak?
Orbán Viktor: A jelekből olvasva
A miniszterelnök “a jelekből olvasva” vasárnap reggel a Kossuth Rádióban azt amerikai elnökválasztás előtt kijelentette: “megfordul a szél Amerikában is”, a demokraták mennek, a republikánusok jönnek, ismét Donald Trump lesz az elnök.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, “hogyha Amerikában békepárti elnök lesz – amiben én nemcsak hiszek, hanem én a számokat is így olvasom”, mást olvasok ki a számokból, mint amit általában hallok, hogy szoros a verseny”, “én nem ezt látom”. Ha az történik, amire számítunk, és Amerika békepárti lesz, akkor Európa nem maradhat háborúpárti. Egész egyszerűen Európa ennek a háborúnak a terhét, amibe szerintem felelőtlenül beleugrott – illetve amibe az európai intézmények vezetői belevitték – Európa egyedül nem tudja majd viselni. Ha az amerikaiak a békére váltanak, akkor nekünk is alkalmazkodnunk kell” – jelentette ki a miniszterelnök vasárnap reggel.
Kiszelly: Az amerikai fogadóirodáknál Trump a favorit, rá teszik a pénzüket
Orbán Viktor hogyan lát más számokat, mint a közvélemény-kutatók? Miért fogalmazhatott olyan “direkten” Orbán Viktor vasárnap reggel a Vasárnapi Újságban Trump győzelméről? – kérdeztük Kiszelly Zoltánt.
Kiszelly Zoltán
A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint Orbán Viktor nyilván nem a 272 amerikai közvélemény-kutatóra alapozta ezt a meglátását – hiszen a méréseik szerint hibahatáron belül lehet a két jelölt közti különbség -, hanem arra: az amerikai fogadóirodáknál Trump a favorit. “És ott igazi pénzről van szó, az emberek saját pénzéről, így nem mindegy kire teszik a tétet, ez sokat elárul” – mondja az elemző.
Kiszelly felidézte, hogy
Orbán Viktor – egyedüli európai miniszterelnökként – már 2016-ban is “Trumpra tette a zsetont”, mégpedig három ok – az illegális migráció visszaszorítása, a terrorizmus elleni harc, és az amerikai demokrácia export leállítása – miatt.
Arra, hogy mennyire kockázatos politikailag egy jelöltre, Trumpra tenni az összes “zsetont”, a mindent vagy semmi elv szerint – a budapesti amerikai nagykövet, David Pressman szóvá is tette ezt, amikor arról beszélt: „úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban hamarosan választások lesznek. Ezt többek között onnan tudom, hogy az önök miniszterelnöke továbbra is naponta emlékeztet bennünket arra, hogy kit szeretne győztesként látni ezeken a választásokon, és kire szavazna, ha ő maga amerikai lenne – csakhogy nem az. Nincs még egy olyan szövetségesünk, vagy partnerünk – egyetlenegy sem –, aki hozzá hasonlóan, nyíltan és fáradhatatlanul kampányolna adott jelölt mellett egy amerikai választáson“.
Munkatársunk kérdésére, hogy ha a másik aspiráns nyer, mit veszíthet a miniszterelnök, az elemző azzal reagált: de hát Joe Biden korábban, még mielőtt elnök lett, a választási kampányában lebanditázta/gengszterezte Orbán Viktort, és jól emlékszünk Kamala Harris mondatára is a durva minősítésről – amit Szijjártó Péter vissza is utasított. Az pedig, mint Kiszelly Zoltán mondja, kétségtelen, hogy a 2022-es magyar választások előtt a kampányba beszállt az Action for Democracy – a demokraták holdudvara körüli Soros-szervezetekkel és a guruló dollárokkal egyértelművé téve: kormányváltást akarnak Magyarországon.
“Nem Trump miatt – azaz, nem azért mert Orbán Viktor Trumpra teszi a teszi a tétet – rossz a kapcsolat az amerikai Biden-adminisztrációval” – mondja Kiszelly Zoltán. Hanem azért,
“mert Washington és Brüsszel egy egységes nyugati szövetséget akar prezentálni a világnak, Magyarország pedig mind az EU-ban, mind a NATO-ban blokkol, nem áll be a sorba, megbontja az egység képét, alternatívát mutat. Konszenzuskényszer van, de a nyugati elitek azonosulást várnak, nem konszenzust”
– fogalmazott a Századvég elemzője.
Ugyanakkor Kiszelly Zoltán nem gondolja, hogy ha Harris nyer, bezuhannának az amerikai kétoldalú gazdasági kapcsolatok, bár igaz, hogy januártól nem érvényes a kettős adóztatást kizáró egyezmény, és egy évre csökkent a vízumok érvényessége is. De szerinte az is egy “kvázi büntetés”, hogy 24 HIMARS rakétarendszert akartunk vásárolni, s miután az amerikaiak a levelünkre sem válaszoltak, okafogyottnak tekintettük a beszerzést.
“Akadozik az együttműködés”, a Biden-adminisztrációval, Orbán Viktor egy szövetséges, de nem kapott meghívást a Fehér Házba – mondja Kiszelly Zoltán, “holott a szövetségest illik négy év alatt legalább egy órára fogadni”. Arra, hogy David Pressman szóvá tette, hogy a korábban a miniszterelnök “ellenfélnek” nevezte az amerikai adminisztrációt egy kiszivárgott beszédében a hírek szerint, az elemző azt mondta: a Fidesz mindig a demokratákról beszél, “akik Soros Györgyhöz kötődnek”.
“Az USA nem lehet ellenség, komoly befektetők nálunk és a Fidesz-szavazók többsége is szimpatizál Amerikával” — jelentette ki, megjegyezve: sok vitatott kérdésében elképzelhető a konszenzus, amit a NATO-főtitkárokkal kötött magyar egyezség is mutat.
Arra, hogy Kamala Harris győzelme esetén jöhet-e újabb kitiltási lista, Kiszelly azt mondja: a kitiltás éles fegyver, nem hiszi, hogy azonnal bevetnék, ő inkább szimbolikus akciókra számít.
Ha Harris nyer, Pressman marad, ha Trump nyer, Pressman csomagolhat és egy David Cornstein-típusú üzletember nagykövet a valószínűbb, Pressman előtt ugyanis az volt a gyakorlat, hogy kampánytámogatókat küldtek
– mondja.
Arra a közvetkeztetésünkre, hogy a republikánusok is “fellőtték a figyelmeztető jelzést a kínai és az orosz-kapcsolatok miatt az Orbán-kormánynak Budapesten, Kiszelly Zoltán azzal válaszolt: a demokratáknak nemzetbiztonsági kockázat Kína, Trumpnak mint üzletembernek kereskedelmi – vele azonban lehet alkudni. A demokratáknál nincs alku – jelentette ki, az orosz kapcsolatról hozzátéve: az amerikaiak azt akarják, hogy a Paks2-nél nyugati cégtől vegyük a fűtőelemet.
Ami a “Trump elhozza a békét”- kijelentést illeti, Kiszelly Zoltán azt mondja: Trump korábban Putyinnal is szót értett, Orbán Viktor a békemissziója után járt nála Floridában, Trumpon múlik, mit lép majd. De míg a demokraták a háború folytatására, addig Trump a lezárására fektet majd energiát.
Végül a kérdésünkre, hogy eljut-e a magyar miniszterelnök a Fehér Házba, ha Trump visszaköltözik, Kiszelly Zoltán válaszából az derült ki: biztosra veszi, hogy ha Trump győz, Orbán Viktort egy éven belül meghívják a Fehér Házba.
Ranschburg: “Magyarország hosszútávú érdekeit elsősorban nem egyik vagy másik elnökjelölt győzelme szolgálná”
“Nem fér hozzá kétség, hogy az európai vezetők közül Orbán Viktor Donald Trump legelkötelezettebb támogatója. A miniszterelnök már a 2016-os elnökválasztás alkalmával is Trump mellett tette le a garast, a kettejük viszonya pedig azóta csak szorosabbra fűződött, rendszeresen dicsérik egymást, méltatják egymás érdemeit a nyilvánosságban, és a személyes találkozóik is rendre baráti hangvételűnek tűnnek”
– mondja Ranschburg Zoltán, aki ugyanakkor úgy látta: “ebből a jó viszonyból Magyarország nemigen profitált Trump elnöki ciklusa alatt, és az sem látszik, hogy egy republikánus győzelem esetén a jövőben hogyan profitálhatna”.
Arra, hogy Donald Trump rendre dicséri Orbán Viktort – “nincs senki, aki jobb, bölcsebb vezető lenne. Ő fantasztikus…” – de a Szabad Európa elemzése szerint is elmélyültek a Fidesz–republikánus-kapcsolatok, főleg annak a MAGA, azaz trumpista szárnyával, ideértve az alelnök-jelölt J. D. Vance-t is – a Republikon Intézet vezető elemzője azt mondta: “külön kell választanunk egymástól Orbán Viktor és Magyarország érdekeit, bármennyire hajlamos legyen is a miniszterelnök és a kormány összemosni a kettőt”.
A Szabad Európa cikke szerint a politikai kapcsolatépítések három különböző színtéren szerveződnek; a Republikánus Párt, amelyet Donald Trump mára túlnyomórészt maga alá gyűrt, de a Republikánus Párt és a magyar kormányzati körök kapcsolata nem túl mély, egyszerűen azért, mert a párt elsősorban Amerikára koncentrál, nem építi annyira a nemzetközi kapcsolatait. A második szint a különböző agytrösztök, tanácsadó, think tank cégek, alapítványok világa, “amelyek nagyon fontosak az amerikai politikában”. És a harmadik szint a személyes vonal, “azaz a közvetlen kapcsolat a vezetővel. Ez Donald Trump esetében különösen fontos, mert – és ezt szinte minden forrásunk kiemelte – kiemelten támaszkodik a személyes kapcsolatokra” – írják a cikkben.
A Szabad Európa a legfrissebb elemzésében pedig azt is kiemeli – egy Trump-közeli konzervatív think tank egyik vezetőjének az elmondása alapján -, hogy a magyar családpolitika „gondolkodásra késztette az amerikai konzervatívokat. Az ő körükben a hagyományos családok és a családalapítás védelme nagyon fontos, csakúgy, mint a gyerekvállalás ösztönzése. Persze vannak viták ennek módjáról, hogy az állam mennyire avatkozhat be akár adókedvezményekkel a folyamatokba. A magyar tapasztalat itt igazán hasznos. Ahogy annak is volt hatása, hogy a magyarok ezt egyáltalán témává tették.” A lap forrása kitér arra is, hogy több magyar kormányközeli szervezettel folytattak megbeszéléseket. Amikor a Szabad Európa rákérdezett, hogy pontosan kivel voltak kapcsolatban, a Századvéggel, az Alapjogok Központtal vagy a Danube Institute-tal, a forrásuk azt válaszolta, hogy “mindegyikükkel”.
“A kapcsolatokat intézmények szabályozzák”
Ranschburg Zoltán is azt hangsúlyozta, hogy “Magyarország és az Egyesült Államok szövetségesek a NATO-ban, az USA Magyarország fontos kereskedelmi partnere, amerikai és magyar állampolgároknak érdekeltségeik (üzleti, családi, baráti stb.) vannak egymás országaiban”. Arra, hogy a Trump-adminisztráció alatt kifejezetten szívélyes volt a kapcsolat – és Orbán Viktor 2019-ben a Fehér Házba is meghívást kapott – az elemző azzal reagált: a kapcsolatokat intézmények szabályozzák. Az Orbán-kormány tevékenysége pedig ezen intézmények gyengüléséhez vezetett az utóbbi években – mondta hangsúlyosan felidézve, hogy már a Biden-adminisztráció alatt sor került a kettős adóztatás elkerüléséről szóló amerikai-magyar egyezmény felmondására, illetve a Magyarországról az USA-ba érkezők vízummentességét korlátozták.
Ranschburg Zoltán
Igazat állít ugyanakkor a magyar diplomácia, amikor azt mondja, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok Donald Trump elnöksége alatt voltak a csúcson – mondja Ranschburg Zoltán. De szerinte azt rendszeresen elfelejtik hozzátenni, hogy ennek egyik legfőbb oka épp az, hogy Orbán Viktor – és a kormányközeli média – közel egy évtizede nyílt hadjáratot folytat Trump mellett, és Joe Biden beiktatása óta a demokrata kormányzattal szemben.
Az elemző azt is hozzátette, hogy szerinte “különösen pikáns ez“ attól az Orbán-kormánytól, amely fordított esetben oly érzékenyen reagál, és szuverenitás-sértést kiált, ha „külső erők” egyáltalán véleményt formálnak a magyarországi politikai eseményekkel kapcsolatban.
Azt Ranschburg Zoltán az utóbbi évek magyar külpolitikája “egyik legjellemzőbb és legkárosabb vonásának” tartja, hogy nem nemzetek közti, hanem pártok, politikai szervezetek és politikusok közti személyes kapcsolatokat épít. Mint mondja, Magyarország egyes államokhoz fűződő kapcsolatait egyre inkább az határozza meg, hogy az adott országokban Orbán Viktorral szimpatizáló, vagy épp a Fideszétől eltérő karakterű, olykor a Fidesz politikáját kritizáló erő van kormányon.
“Magyarország hosszútávú érdekeit elsősorban nem egyik vagy másik elnökjelölt győzelme szolgálná az idei elnökválasztáson, hanem egy olyan külpolitika, amely képes nem az ideológiai és pártérdekek mentén szövetségeket kötni és ápolni”
– fogalmazta meg az elemző.
Ranschburg Zoltán szerint “hogyha az idei amerikai elnökválasztáson Donald Trump lesz a befutó, annak Trump után valószínűleg Orbán Viktor örül majd a legjobban. Még úgy is, hogy korántsem egyértelmű, hogy egy újabb republikánus győzelem bármilyen szempontból előnyös volna Magyarország számára” – jelentette ki.
Bár szerinte azt nehéz megítélni, hogy Trump a kampány során tett ígéretei közül mit kíván valóban megvalósítani és mit nem, “az igen valószínű, hogy Trump második elnökségét az izolacionizmus és a protekcionizmus jellemezné, ennek pedig Európa és benne Magyarország mind védelmi politikai, mind gazdasági szempontból vesztese volna” – jegyezte meg.
“Mégis, a Trump fémjelezte amerikai radikális konzervatív populizmus sikere nagyon jól jönne Orbán Viktornak, aki az európai politikában egyre jobban elszigetelődik” – fogalmazott az elemző.
Ranschburg Zoltán úgy látja, “biztosra vehető, hogy a miniszterelnök igyekezné maximálisan kihasználni annak a szoros kapcsolatnak az előnyeit, amelyek az Egyesült Államok elnökéhez kötik”. “Ráadásul a hazai közönség felé irányuló politikai kommunikációjában is az USA vezetőjének legközelebbi európai szövetségeseként tetszeleghetne” – fogalmazott.
Szerinte Orbán Viktor nyilván azt sem bánná, ha – a jogállami normák megsértését rendre a kormány orra alá dörgölő – a közéletben igen aktív szerepet játszó David Pressman helyett az új amerikai vezetés “egy David Cornsteinhez hasonló, a Fidesz kormánnyal minimum megértő, de inkább azt támogató, a miniszterelnökkel gyakorlatilag baráti viszonyt kereső nagykövetet delegálna Budapestre”.
Ranschburg Zoltán felhívta a figyelmet: Orbán Viktor régóta állítja, hogy ha Donald Trumpot választják meg az Egyesült Államok elnökének, azonnal véget fog vetni a háborúnak Ukrajnában. A miniszterelnök legutóbb, múlt vasárnap úgy fogalmazott, hogy ha a „békepárti” Trump győz, akkor Európa „nem folytathatja a háború támogatását”.
Az elemző szerint ugyanakkor Trump és alelnökjelöltje, JD Vance szavai alapján abban Orbán Viktornak igaza van, hogy republikánus győzelem esetén sokkal nagyobb teher hárulhatna az Európai Unióra és a NATO-ra Ukrajna támogatása tekintetében, mivel egy második Trump-elnökség veszélybe sodorná az Egyesült Államok által Ukrajnának juttatott támogatásokat. Legalább ennyire aggasztó az elemző szerint az is, hogy a Vance által még szeptemberben felvázolt „béketervet” akár Moszkvában, vagy a Karmelitában is szövegezhették volna.
Ranschburg Zoltán úgy véli, hogy a Trump adminisztráció arra ösztönözné Kijevet, hogy a békéért cserébe adja fel az oroszok által jelenleg megszállva tartott területeinek legalábbis egy részét – noha Vance sem bonyolódott részletekbe a terv kifejtése során – , és mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról.
Ez a gyakorlatban nem jelentene mást, mint hogy Oroszország győztesként kerül ki a háborúból, abban pedig az Unió vezető politikusainak többsége egyetért, hogy Európa és a világ biztonsága szempontjából aligha lehetne a háborúnak ennél rosszabb kimenetele, Ukrajnáról nem is beszélve – fogalmazta meg Ranschburg Zoltán, mi következhet mindebből.
Trump győzelme esetén Orbán erős szövetségesre lelhetne az általa „békepártinak” nevezett politikájához, az pedig szinte biztos, hogy az EU-n belül és az egyes tagállamok között komoly dilemmákhoz vezetne, ha az USA kiesése miatt jócskán megnövekedne az Európára nehezedő teher Ukrajna támogatását illetően – konstatálta a Republikon Intézet elemzője.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)