Mint ismert, az amerikai elnökválasztás nem az országosan leadott szavazatok alapján dől el, hanem az 538 tagú elektori testületben kell megszerezni ehhez legalább a minimális többséget, ami 270 szavazatot jelent.
A kampány utolsó hetében készült felmérések szerint annyira szorossá vált a verseny Kamala Harris és Donald Trump között, hogy számításba kell venni ennek a példátlan forgatókönyvnek a megvalósulását is – írja a Guardian.
Hogyan lehet döntetlen?
Az egyik legismertebb amerikai elemző, a felmérések átlagával számoló Nate Silver szerint a 269-269 arányú döntetlen esélye megnőtt azáltal, hogy nagy valószínűséggel hét „csatatér állam” eredményén dől el a választás, és ezekben mind a statisztikai hibahatáron belüli a különbség a két jelölt között.
Amennyiben a többi államban a várakozások szerint alakulnak az eredmények, a csatatér államok nélkül Harris 225, míg Trump 219 elektorra számíthat, és a további 94 szavazat megoszlásán múlik az elnökség sorsa.
Az ABC News modellezte ezt a helyzetet, és eszerint többféle kombinációban is kijöhet a matematikai döntetlen. Ebben az esetben az alkotmány értelmében az Elektori Testület helyett a szintén november 5-én megválasztásra kerülő, új összetételű kongresszus dönt az elnök személyéről.
Elektorok helyett a kongresszus dönt
Az egyik következménye ennek a forgatókönyvnek tehát az, hogy legalább két hónapot várni kell arra, hogy kiderüljön, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az elektorok december 17-én ülnek össze, hogy leadják szavazatukat.
Az eddigi választások történetében ez az elektori szavazás szinte mindig formalitás volt, mert előzetesen tudni lehetett azt, ki szerezte meg a többséget. Bár időnként előfordult, hogy néhány elektor „hűtlen” lett, és másra adta le szavazatát, mint az őt delegáló államban győztes jelölt, ez nem jelentett eddig egyszer sem változást a végeredményben. Mivel azonban a szövetségi államok közel felében nincs törvény arra, hogy az elektoroknak kötelező a választás győztesére szavazni, technikailag előfordulhat, hogy döntetlen esetén valaki átszavaz a másik jelöltre – ez azonban olyan alkotmányellenes lépés lenne, amit a kongresszus aligha hagyna jóvá.
Amennyiben az Elektori Testület azt állapítja meg, hogy egyik jelölt sem kapta meg a minimálisan szükséges 270 szavazatot, az alkotmány alapján a kongresszusnak kell döntenie az elnök személyéről, míg a szenátus választja meg az alelnököt.
Erre az amerikai történelemben eddig egyszer került sor, közel 200 évvel ezelőtt, amikor 1825 elején a képviselőknek kellett szavazniuk az elnökjelöltekről. Akkor azonban még sokkal kevesebb állam alkotta az Uniót, ráadásul az akkori szabályok szerint a leköszönő kongresszus dönthetett az elnök személyéről, amit később az alkotmány megváltoztatott, és ma már a január 6-án összeülő új összetételű kongresszusnak kell szavazni. (Ez a dátum érvényes abban az esetben is, ha az elektorok döntöttek, mert az eredményt a kongresszusnak kell hitelesítenie – ebbe a folyamatba akartak beavatkozni a 2021. január 6-án a Capitoliumot megostromló tüntetők.)
A kongresszusi választás
Ha tehát egyik jelölt sem szerzi meg az 538 elektori szavazat többségét, az elnökválasztás a képviselőházban dől el, ahol minden állami küldöttségnek egy szavazata van. A győzelemhez az államok többségére (26) van szükség.
Az alelnököt pedig a szenátorok választják meg, ahol minden szenátornak egy szavazata van. A győzelemhez a szenátorok többsége (51) szükséges.
A kongresszus 2025. január 6-án együttes ülésen ül össze, hogy megszámlálja az elektori szavazatokat, és döntetlen esetén átveszi az elnökválasztás jogát. Amennyiben a jelenlegi összetételű képviselőház szavazna, akkor az Donald Trumpnak kedvezne, mert most a republikánusok 26-22 arányban vezetnek a képviselőházi delegációkban. (Két államban, Minnesotában és Észak-Karolinában egyenlő arányban osztoznak a képviselői helyeken.)
Kérdés, hogy a most megválasztásra kerülő kongresszusban milyen arányok alakulnak ki. Annak jelenleg csekély a valószínűsége, hogy a demokraták képesek lennének olyan fordulatra, hogy a delegációk több mint felében többséget szerezzenek (illetve, ha ez megtörténne, akkor Harris minden bizonnyal amúgy is földcsuszamlás szerű győzelmet aratna).
Az elektori döntetlen tehát papírforma szerint Donald Trump elnökségét eredményezné.
Mivel azonban a szenátusban jelenleg a demokraták vannak többségben, ha ez így maradna, Trump alelnökként JD Vance szenátor helyett a demokrata Tim Walz kormányzót kaphatná, ami szintén példátlan helyzetet eredményezne. Az előrejelzések szerint azonban a szenátusban szinte biztosan a republikánusok kerülnek többségbe január után, így erre az extrém forgatókönyvre még a választási döntetlen esetén sem kerülne sor.