Mint arról beszámoltunk, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy határozott választ adnak az iráni rakétatámadásra, mely során a teheráni rezsim vezetői több mint 180 ballisztikus rakétát indítottak katonai és civil célpontokra.
A nagy hatótávolságú lövedékek túlnyomó többségét az izraeli légvédelmi rendszerek – az amerikai haditengerészet segítségével – semlegesítették, de több rakéta becsapódott Tel-Avivban és egyes légibázisokon is keletkeztek károk.
Izrael úgy látja, hogy a közel-keleti terrorcsoportok mögött Irán áll, a fegyvereket és a stratégiai célokat az iszlám köztársaság biztosítja többek között a libanoni Hezbollah, a jemeni húszik és a gázai Hamász számára.
A várható válaszcsapásnak több lehetséges célpontját is mérlegelik Izraelben – írja elemzésében a Jerusalem Post.
„Célszerűbb-e katonai célpontokat, gazdasági célpontokat, például az iráni olajipari létesítményeket, kormányzati struktúrákat, vagy inkább az Izraelt és az egész világot fenyegető iráni nukleáris projekthez kapcsolódó célpontokat kellene támadni?” – sorolja a politikai vezetés előtt álló dilemmákat az izraeli angol nyelvű napilap.
Katonai létesítmények
A teheráni rezsim katonai célpontjaira összpontosító csapás esetén Izrael célba vehetné az iráni rakétaállásokat, ahonnan az áprilisi 13-ai, illetve az október 1-jei támadás lövedékeit indították. Ezek egy része a föld felett van elhelyezve, míg mások mobilak, és folyamatosan változtatják a helyüket, illetve vannak földalatti létesítményekben elhelyezett indítóállások, amelyeket úgy terveztek, hogy ellenálljanak a légi bombázásoknak.
Emellett drónok indítóbázisai és légvédelmi létesítmények is az izraeli légierő radarján vannak. Irán rendelkezik továbbá föld-levegő rakétavédelmi rendszerekkel, mint például az orosz gyártmányú S-300-as, a kínai gyártmányú HQ-9, sőt, több száz kilométeres hatótávolságú, iráni gyártmányú védelmi rendszerekkel is.
Gazdasági célpontok
Amennyiben az izraeli vezetés úgy dönt, hogy az iráni gazdasági infrastruktúrát támadja, az olajipari létesítmények kulcsfontosságú célpontok lennének. Egy ilyen forgatókönyv szerint az olajkutak, a termelési folyamatok, a szállítás, a tároló kapacitás és a tengeri kikötők, amelyeken keresztül Irán olajat exportál a világba, mind veszélyben lennének.
A Jerusalem Post felhívja viszont a figyelmet arra, hogy az olajipari infrastruktúra és az exportot ellátó kikötők megtámadása más országok, köztük Kína, Oroszország és más, Izraelt nem feltétlenül támogató országok érdekeit is veszélyezteti, ami növeli a teheráni rezsim külföldi támogatottságának a növekedését.
Kormányzati intézmények
A kormányzati célpontok is szerepelnek Izrael potenciális válaszlépésében, csakúgy, mint egyes nemzeti szimbólumok, amelyek lerombolása árthat az ajatollah-rezsimnek és megrendítheti a nemzeti morált.
Atomlétesítmények
A legdrámaibb lépés az iráni nukleáris program elleni támadás lenne Izrael részéről. „Az atomprojekt a teheráni vezetés legjelentősebb vállalkozása, és katonai infrastruktúráját úgy tervezték meg, hogy megvédje a különböző helyszíneket, amelyeket gondosan szétszórtak Iránban – részben a föld felett, részben a föld alatt” – írja a Jerusalem Post.
Az iráni atomfenyegetés felszámolása kétségkívül hatalmas előrelépés lenne Izrael biztonságának a megteremtése érdekében, és súlyos csapást mérne a rezsimre, amely évtizedek óta dolgozik a projekten, ám kérdés, hogy a zsidó állam képes-e egyedül hatékony csapást mérni Irán nukleáris létesítményeire?
Az izraeli légierő képes több száz kilométeres távolságból rakétákat indítani, így csökken levegőben történő utántöltés iránti igény és növelhető a támadásban részt vevő repülőgépek száma, valamint minimálisra csökken a repülőgépek kitettsége az iráni radaroknak és rakétáknak.
Emellett a légierő vadászbombázói utántöltéssel akár 1800 kilométeres távolságba is képesek elérni, ami növeli az Irán elleni első csapás hatékonyságát. Ráadásul a legkorszerűbb F-35-ösök mellett az F-15-ösök és az F-16-osok is képesek a fejlett légvédelmi rendszerek megsemmisítésére.
A légierőnek vannak továbbá olyan drónjai, mint az Eitan típusú, amelyek több mint 30 órán át folyamatosan képesek működni, és fegyverekkel és hírszerző rendszerekkel vannak felszerelve. Ezek az eszközök több hullámban történő csapást tesznek lehetővé, nem csak egyszeri támadást.
A válaszcsapás következményei
Egy Irán elleni széles körű izraeli támadás azonban olyan kockázatokkal jár, amelyeket szintén figyelembe kell venni – figyelmeztet a Jerusalem Post elemzése. Feltételezhető, hogy egy széleskörű izraeli légitámadásra válaszul az irániak nem maradnak tétlenek, és valószínűleg még nagyobb intenzitással fognak visszavágni.
„Ezért az első csapásnak, ha széles körű és nem célzott, hatékonyan meg kell bénítania Irán stratégiai képességeit, hogy megakadályozza az izraeli katonai támaszpontok és az izraeli belső front felé irányuló széles körű és automatikus választ. Megjegyzendő, hogy külföldi jelentések szerint Izraelnek ballisztikus rakéták révén második csapásmérési képességei vannak, és egy harmadik lehetőség is rendelkezésre áll tengeralattjárókon keresztül” – zárja elemzését az izraeli lap.