„Önök ismerik az aggályainkat, és nem fogunk habozni, hogy továbblépjünk, ha az elemzésünk alapján erre szükség lesz” – így felelt Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa másfél hete, amikor egy sajtótájékoztatón megkérdezték a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt elindított kötelezettségszegési eljárásról. A brüsszeli testület most meghozta a döntést, mert bírósági szakaszba lépteti a jogszabály miatt idén februárban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást, tájékoztatta a Népszavát két, egymástól független EU-s forrás.
A lap információ szerint ugyanakkor az EB nem kér ideiglenes intézkedést, azaz nem indítványozza, hogy az Európai Unió Bírósága az ítéletig állíttassa le a törvény alkalmazását. Emellett a közösségi támogatásokat sem zárolják.
Mint írják, az Európai Bizottság olyankor igényli ezt a beavatkozást, ha az a veszély áll fent, hogy a jogszabályi előírások a határozathozatalig visszafordíthatatlan károkat okoznak. A döntést csütörtökön hozzák nyilvánosságra.
A biztosi kollégium azért viszi bíróságra az ügyet, mert nem találta kielégítőnek az aggályaira adott magyar válaszokat.
Februárban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást a szuverenitásvédelmi törvény miatt, mert úgy ítélte meg, hogy az több ponton ütközik az uniós jogba és az EU Alapjogi Kartájának az előírásaiba. Írásos véleményében kiemelte, hogy sérti az EU demokratikus értékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát.
Az ilyenkor szokásos levélváltás során a Fidesz-kormány nem győzte meg Brüsszelt az igazáról, ezért májusban újabb levelet, úgynevezett indoklással ellátott véleményt kapott. Az ezt követő és eredménytelennek minősített konzultáció vezetett oda, hogy a törvény végül az uniós bíróságon fog kikötni. A jogerős ítéletre előreláthatólag másfél-két évet kell várni.