A válaszadók 49%-a támogatna egy békemegállapodást Ukrajnával, még akkor is, ha a „különleges katonai művelet” céljai nem valósulnának meg. Ezzel szemben 33% ellenzi a békét, míg 18% nem tudott válaszolni. Az adatok azt mutatják, hogy az orosz társadalomban egyre inkább megjelenik az igény a kompromisszumra – írja az orosz Holod.
A megkérdezettek 63%-a szeretné, ha egy éven belül béke születne.
Egyes régiókban különösen erős a háborúval szembeni ellenállás. A legalacsonyabb támogatottság a Csecsen Köztársaságban tapasztalható, ahol csak 39% támogatja a „különleges katonai műveletet”, míg a Tuvai Népköztársaságban ez az arány 48%. Ezzel szemben a háborúhoz közeli területeken, mint Belgorod megye (63%) és Krasznodar terület (62%), nagyobb a támogatottság.
A kutatás szerint egyre kevesebb orosz hajlandó harcolni. 2023 februárja és 2024 szeptembere között 9%-kal nőtt azok aránya, akik nem vállalnák a katonai szolgálatot, akár önkéntesen, akár a védelmi minisztérium parancsára. Különösen a fiatalok körében jellemző ez a tendencia: a 18-24 éves válaszadók mindössze 6,6%-a hajlandó harcolni, ha mozgósítanák őket, míg az 50-60 éves korosztályban sokkal nagyobb a készség, annak ellenére, hogy őket kevésbé valószínű, hogy behívnák.
A felmérések továbbá azt mutatják, hogy az oroszok többsége nem ítélné el azokat, akik visszautasítják a katonai szolgálatot. A válaszadók 51%-a megértéssel kezelné, ha valaki nem akarna részt venni a harcokban, míg 27% elítélné ezt a döntést. Ez azt sugallja, hogy a közvélemény egyre elfogadóbb a katonai szolgálat elutasításával szemben.
A felmérések szerint a Kurszki területen lezajlott katonai műveletek után a válaszadók 57%-a tart egy újabb mozgósítás lehetőségétől, és 53%-uk szerint az orosz hadsereg elsődleges feladata a Kurszki terület védelme, nem pedig Ukrajna mélyebb területeire való előrenyomulás. Mindössze 22% támogatna egy újabb mozgósítási hullámot, míg 85% azt szeretné, ha a kormány inkább a belső gazdasági és társadalmi problémák megoldására koncentrálna a következő évben.
Annak ellenére, hogy egyre többen szorgalmazzák a békét, továbbra is vannak olyan oroszok, akik teljes győzelmet akarnak. Körülbelül 20% maradt háborúpárti, és úgy véli, hogy Oroszországnak kompromisszumok nélkül kell elérnie a céljait. Ennek ellenére a válaszadók 63%-a hajlandó lenne kölcsönös engedményekre, ami a háború kezdete óta a legmagasabb arány. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a háború kimeríti a lakosságot, egyre inkább a pragmatizmus irányába mozdulnak el, de a keményvonalas hozzáállás is tovább él néhány társadalmi rétegben.