A MensHealth cikkében bemutatja a legújabb kutatásokat, az Alzheimer-kór korai felismerésének új módszereit, és a precíziós terápiák fejlődését, amit a Nuus.hu szemlézett.
Az Alzheimer-kór rejtélyessége abban rejlik, hogy az agyi elváltozások akár tíz évvel is megelőzhetik a tünetek megjelenését. Az agyi neuronok közötti kommunikációs csatornákat elpusztító amiloid plakkok és tau csomók már akkor elkezdhetnek felhalmozódni, amikor még semmilyen figyelmeztető jel nem mutatkozik. Mire valaki memóriaproblémákkal orvoshoz fordul, a károsodás jelentős mértékű lehet. A jelenlegi diagnosztikai módszerek, mint a gerinccsapolás vagy a PET-vizsgálat, invazívak és drágák, ráadásul csak a tünetek megjelenése után végezhetőek el.
A legújabb innovatív vérvizsgálatok azonban segíthetnek a korai diagnózisban. Ezek a tesztek olyan biomarkereket mérnek, amelyek az Alzheimer-kórra jellemző amiloid és tau fehérjékkel kapcsolatosak. Ha ezek a biomarkerek magas szinten vannak jelen a vérben, az a fehérjék felhalmozódását jelezheti az agyban. A vérvizsgálatok nemcsak gyorsabb és olcsóbb diagnózist kínálnak, de hozzáférhetőbbé is teszik a diagnózist olyan területeken, ahol nincs lehetőség drága technológiák használatára. Dr. Randall J. Bateman, a St. Louis-i Washington Egyetem professzora szerint ezek az egyszerű vérvizsgálatok akár 96 százalékos pontossággal is diagnosztizálhatják az Alzheimer-kórt még a tünetek megjelenése előtt.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy kiderítsék, hogyan segíthet ez a teszt a betegség megelőzésében. Mivel nem mindenkinél, akinek magas a plakkok szintje, alakul ki Alzheimer-kór, a vérvizsgálatok további finomítása szükséges lehet.
Az Alzheimer-kór megelőzése terén a test és agy kapcsolata kulcsfontosságú szerepet játszik. Egy tanulmány szerint az Alzheimer-kór és demencia esetek közel 40%-a nyolc kockázati tényezőhöz köthető, amelyek közül a középkorú elhízás és a fizikai inaktivitás a legjelentősebbek. A túlsúly növeli a magas vérnyomás és cukorbetegség kockázatát, melyek kognitív hanyatlást okozhatnak későbbi életkorban. Emellett a túlsúlyos embereknél magasabb a gyulladások szintje, ami kedvező környezetet teremthet az amiloid plakkok és tau csomók elszaporodásához.
A fizikai aktivitás segít kordában tartani a vérnyomást, a cukorbetegséget és a gyulladást, emellett erősíti az agyi idegi kapcsolatokat is. Az edzés során a test és az agy BDNF nevű fehérjét termel, amely új neuronok kialakulását ösztönzi, és erősíti a neuronok közötti szinapszisokat, vagyis a kommunikációs kapcsolatokat.
Az Alzheimer-kór kezelésére eddig használt gyógyszerek főként az általános neuron egészség javítására összpontosítottak, ám az új gyógyszerek, mint a Leqembi (lecanemab) és a Kisunla (donanemab), közvetlenül célozzák meg az amiloid plakkokat. Ezek a gyógyszerek nemcsak a plakkok mennyiségét csökkentik az agyban, hanem lassítják a kognitív hanyatlás ütemét is.
Az Alzheimer-kutatás terén jelentős előrelépések történnek. Egy friss jelentés szerint jelenleg 164 aktív klinikai vizsgálat és 127 egyedi kezelés van fejlesztés alatt, amelyek közé vakcinák is tartoznak. Bár ezek a fejlesztések még folyamatban vannak, már most érdemes elkezdeni gondoskodni az agyunk egészségéről, hogy a jövőben jobban felkészülhessünk a betegség elleni küzdelemre.
Hogyan vigyázhatsz az agyadra most?
Bár az Alzheimer-kór elleni küzdelemben nagy jelentősége van az új gyógyszereknek és technológiáknak, mindannyian tehetünk lépéseket agyunk egészségének megőrzéséért. Az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, valamint a mentális feladatok mind segíthetnek az agy ellenálló képességének növelésében. A tudományos áttörések ellenére az életmódunk és a mindennapi szokásaink továbbra is nagy szerepet játszanak abban, hogy az agyunk hosszú távon is egészséges maradjon.