Az atomtöltet hordozására alkalmas rakétakísérlet fokozta az aggodalmakat a régióban, ahol Peking területi követelései és az Egyesült Államokkal való rivalizálása miatt már amúgy is feszült a helyzet – írja a Daily Mail.
„Az interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), amely egy nem nukleáris robbanófejet hordozott, a tenger egy kijelölt területére zuhant” – közölte a védelmi minisztérium a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a teszt az „éves rutinszerű kiképzés” része volt.
Peking azonban 1980 óta nem hajtott végre ilyen méretű ICBM-kísérletet, és a meglepetésszerű akciót a térség több országa elítélte.
A japán kormányszóvivő, Yoshimasa Hayashi kijelentette, hogy „a kínai fél részéről nem érkezett előzetes értesítés”, ezért „komoly aggodalmát” fejezte ki az incidens miatt, míg Új-Zéland „nemkívánatos és aggasztó fejleménynek” nevezte a kilövést.
A csendes-óceáni vezetők világosan kifejezték elvárásukat, hogy békés, stabil, virágzó és biztonságos térségben éljünk – mondta a szóvivő.
Peking az elmúlt években felgyorsította nukleáris fejlesztéseit és növelte védelmi kiadásait, a Pentagon pedig tavaly októberben arra figyelmeztetett, hogy Kína gyorsabban fejleszti arzenálját, mint azt az Egyesült Államok várta.
Kína 2023 májusában több mint 500 működőképes nukleáris robbanófejjel rendelkezett, 2030-ra pedig valószínűleg több mint 1000-zel – közölte a Pentagon szóvivője.
A rakétatechnika már régóta része Kína globális nagyhatalommá válásának, ami ösztönözte a nacionalizmust és a növekedést, amely Kínát a világ második legnagyobb gazdaságává tette.
Kína interkontinentális ballisztikus rakétáinak nemzetközi vizekre irányuló tesztjei azonban nagyon ritkák.
Szakértők és a washingtoni székhelyű Nuclear Threat Initiative által a kínai programról készített történelmi áttekintés szerint a legutóbbira 1980 májusában került sor, amikor Peking egy DF-5 rakétát a Csendes-óceán déli részére indított.
Az 1964-es első atomkísérlete óta Kína megelégedett azzal, hogy viszonylag szerény arzenált tart fenn, és azt állítja, hogy soha nem vetne be elsőként nukleáris fegyvert egy konfliktusban.
Az elmúlt években azonban Hszi elnök vezetésével Kína hatalmas katonai korszerűsítésbe kezdett, amelynek része a nukleáris fegyverek korszerűsítése is, hogy ne csak elrettentse az ellenséget, hanem képes legyen ellentámadásra is.
„Ez rendkívül szokatlan, és valószínűleg évtizedek óta először fordul elő ilyen teszt” – mondta Ankit Panda, a Carnegie Nemzetközi Kutatóintézet munkatársa. „A teszt Kína folyamatban lévő nukleáris modernizációjáról szól” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok továbbra is Kína fő globális riválisa, bár Japánnak, Tajvannak, a Fülöp-szigeteknek és másoknak területi vitái vannak Pekinggel, amelyek katonai összecsapásokkal fenyegetnek.
Ezért a szakértők szerint a katonai felkészültség fokozása és képességeinek demonstrálása központi szerepet játszik Kína azon törekvésében, hogy hatalmát az ázsiai-csendes-óceáni térségre vetítse ki.
Peking idén azt is bejelentette, hogy 7,2 százalékkal növeli védelmi költségvetését – amely már így is a világ második legnagyobbja.