21 medvetámadás áldozatának ügyét vállalta fel Szász Ferenc ügyvéd, aki Hargita Megye Tanácsának (HMT) Vidékfejlesztési Egyesültével kötött szerződést 2022 májusában – tájékoztatta az atv.hu-t a HMT.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Szász Ferenc, a medvetámadások áldozatait képviselő ügyvéd ma mutatták be a sajtó képviselőnek a kártérítési perek jelenlegi állapotát valamint az egyes pereknek a sikeres lezárását akadályozó tényezőket. Borboly Csaba leszögezte:
az ügyvédi irodán kívül egyetlen jogi képviselő sem vállalta Hargita megyében korábban a támadások elszenvedőinek képviseletét. Szerinte, már önmagában a tény, hogy sikerült képviseltetni az áldozatok ügyeit jogi szinten, sikernek tekinthető.
A 21 ügyből, amelyet az ügyvédi iroda képviselt, 5 ügy a 406/2006-os törvény hatálya alá esett, amely a sértettek javára szolgált, jelentős, eddig összesen 99 ezer euró kártérítést megítélve, amelyből már 77 ezret meg is kaptak. 16 eset azonban a 13/2020-as törvény hatálya alá került, amely a vadászatról és a vadgazdálkodás védelméről szóló 407/2006-os törvényt módosította, és amely jelentősen megváltoztatta a kártérítések odaítélésének módját.
Így egy ügyben jogerős ítélet született, 14 ügyet felfüggesztettek az ügyvéd kérésére, aki szerint alkotmányellenes az új kártérítési módszer, így jelenleg a Román Alkotmánybíróság döntésére várnak, míg egy eset még tárgyalás előtt áll.
A jogi képviselő szerint a jelenleg érvényben lévő és a bíróságok számára hivatkozási alapot képező 13/2020-as törvénymódosítás lehetővé tette az állam számára, hogy minimalizálja, drasztikusan csökkentse a kártérítési igények mentén megítélhető kifizetéseket. Az eljárások a törvénymódosításnak köszönhetően kettészakadtak.
A jogi képviselő elmondta, hogy míg a korábban a perek hivatkozási alapját képező 2006-os törvény lehetőséget biztosított az eljáró bíróságnak arra, hogy jelentős anyagi és erkölcsi kártérítéseket ítéljen meg a medvetámadások áldozatainak, az új törvény ezeket a kártérítéseket teljesen ellehetetlenítette. Szász Ferenc elmondása szerint az új törvény hatályba lépését követően, a 2020 januárja után történt medvetámadások áldozatait már csak a korábban megítélt kártérítési összegek 1 százaléka illette.
Az áldozatok tekintetében Borboly Csaba kiemelte, hogy az esetek túlnyomó többségében hátrányos helyzetű személyekről van szó, akik nem rendelkeznek hivatalos jövedelemmel, általában napszámból szerzik alacsony jövedelmük nagy részét. Így az a kártérítési módszer, amely a jövedelemre vetíti a kár megtérítésének értékét diszkriminatívnak számít, hiszen az emberi kár, tragédia mértékét nem lehet jövedelemhez esetleg iskolai végzettséghez kötni.
Szász Ferenc szerint a medve. mint vadállat az állam tulajdona, amelyért az állam a felelős, illetve bármilyen, a vadállat által okozott anyagi kár, illetve harmadik személy sérelmére elkövetett kár okozásáért is az államot terheli a felelősség.
Szász továbbá vázolta az új, aktuális hivatkozási alapot biztosító törvény vonatkozó paragrafusának rendelkezéseit az áldozatok kártérítésére vonatkozóan. A szóban forgó jogszabály paragrafusa a védő véleménye és a perekben eljáró bírák véleménye szerint is egy alkotmányjogba ütköző eljárás. Ez a jogszabály írja elő ugyanis, hogy milyen módszerek alkalmazása mentén kell a bíráknak kiszámolniuk a kártérítés mértékét, csak és kizárólag az áldozat jövedelmének és a munkaképtelenségben töltött időszak figyelembe vételével, kihagyva az erkölcsi jellegét az okozott kárnak.
Egy példa által szemléltetve az ügyvéd kifejtette, hogy míg védencének a Hargita Megyei Törvényszék a 406/2006-os törvény alapján, alapfokon 95 ezer euró kártérítést ítélt meg, az új, jelenleg hatályos 13/2020-as jogszabály alapján ezt a megítélt összeget a Marosvásárhelyi Fellebviteli Bíróság semmisnek ítélte és 6 690 lej erkölcsi kártérítésre módosította a megítélt összeget.
Szász Ferenc elmondta továbbá, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, egy áldozatnak, vadállat által okozott kárt nem lehet csak és kizárólag a támadás pillanatában neki kijáró jövedelem alapján megítélni, és az erkölcsi kártérítést figyelmen kívül hagyni.
Elhangzott még, hogy a román állam felismerte ugyan a medveállomány által okozott károk súlyos mértéket, de a jelenlévők szerint az állam, mint a nagyvadakért felelős kizárólagos hatóság nem a probléma mérséklésén dolgozik jelenleg, hanem a saját felelősségének csökkentésén.