Eddig csak az olyan sci-fi filmekben, mint a Frankenstein láthattuk azt, amint az emberi testeket életre keltik, amelyek az élet és halál közötti furcsa állapotban léteznek.
Egy új tanulmány szerint azonban a modern biológiában valóban létezik egy „harmadik állapot” – írja a Daily Mail.
A kutatók szerint a harmadik állapot az, amikor egy halott szervezet sejtjei a szervezet halála után is tovább működnek.
A biológusok azt állapították meg, hogy meglepő módon a szervezet elpusztulása után a sejtek olyan új képességekre tesznek szert, amelyekkel életükben nem rendelkeztek.
Ha az elpusztult állatokból – köztük emberekből – származó sejtekkel végzett további kísérletek azt mutatják, hogy képesek a harmadik állapotba lépni, akkor „újraértelmezhetik a halál hivatalos beálltát”.
Miután egy szervezet elpusztult, a sejtek olyan új képességekre tesznek szert, amelyekkel életükben nem rendelkeztek – állítják a kutatók. A különböző sejttípusok különböző képességekkel rendelkeznek a túlélésre.
„Az életet és a halált hagyományosan ellentétesnek tekintik”- írják a neves amerikai kutatók a tanulmányukban. „De az új, többsejtű életformák kialakulása egy halott szervezet sejtjeiből egy „harmadik állapotot” hoz létre, amely túlmutat az élet és a halál hagyományos határain.”
Mint hozzátették, „bizonyos sejtek – ha tápanyagot, oxigént, bioelektromosságot vagy biokémiai jeleket kapnak – képesek a halál után új funkciókkal rendelkező, többsejtű organizmusokká alakulni.”
2021-ben amerikai kutatók azt találták, hogy az elpusztult békákból származó bőrsejtek képesek voltak alkalmazkodni egy laboratóriumi Petri-csészében, és spontán módon „xenobotoknak” nevezett többsejtű organizmusokká szerveződtek át.
Ezek az organizmusok az eredeti biológiai szerepükön túlmutató viselkedést mutattak – a csillóik – apró, szőrszerű struktúrák – segítségével mozogtak a környezetben.
Más tudósok azt is megállapították, hogy az emberi tüdősejtek képesek önszerveződően miniatűr többsejtű organizmusokká alakulni, amelyek képesek mozogni – ezeket nevezték el „antrobotoknak”.
Ezek az antrobotok nemcsak a környezetükben tudnak tájékozódni, hanem önmagukat és a közelben lévő sérült idegsejteket is képesek megjavítani.
A kutatócsoport szerint ezek olyan új sejtfunkciók példái, amelyek az életben nem léteznek, és „előre nem meghatározott módon történő változást mutatnak”.
Az, hogy bizonyos sejtek hogyan működnek a harmadik állapotban a szervezet halála után, továbbra sem világos, de az egyik lehetséges Frankenstein-féle magyarázat egy rejtett „elektromos áramkörökből” álló rendszer, amely újraéleszti a sejteket.
Több tényező is befolyásolhatja, hogy a sejtek rendelkeznek-e ezzel a képességgel, többek között a környezeti feltételek (például a hőmérséklet) és az energiaforrások (hozzáférnek-e ezekhez és képesek-e anyagcserére).
„Az anyagcsere-aktivitás fontos szerepet játszik abban, hogy a sejtek képesek-e tovább élni és működni” – teszi hozzá a kutatócsoport.
Az olyan tényezők, mint az életkor, az egészségi állapot, a nem és a faj típusa szintén „alakítják a halál utáni tájat” – más szóval, hogy képesek-e létezni a harmadik állapotban – zárja a tanulmányról szóló ismertetését a brit lap.