Meglepő eredménnyel zárult az amerikai lap szeptember 9-ei közvélemény-kutatása, amely szerint Donald J. Trump országszerte 48 százalékos, míg ellenfele, Kamala Harris 47 százalékos támogatottsággal rendelkezik a valószínű szavazók körében.
Az eredmény érdekessége, hogy több mint egy hónapja ez az első olyan nagy, országos felmérés, ami Trump előnyét mutatja. Ebben az időszakban még nem készült más, hasonlóan széleskörű kutatás, így egyelőre a New York Times eredményeit nem lehet egyértelmű fordulatként értékelni.
Ezzel együtt van realitása annak, ha Harris alelnök támogatottsága valóban csökkent volna az elmúlt hetekben – írja a New York Times.
A nyár ideális hírkörnyezetet biztosított Harris számára: Biden elnök júliusi visszalépésétől az augusztusi demokrata konvencióig megszakítás nélkül több mint egy hónapon át kitűnő sajtója volt, amit az országos jelölőgyűlés óta eltelt két viszonylag eseménytelen hét során kissé megkophatott.
Kérdés, hogy miért csak egy országos felmérés készült egyelőre szeptemberben, amire az egyik magyarázat a hagyományos Labor Day ünnepi hétvége, amikor mindig szünetet tartanak a közvélemény-kutatásokban. Az is elképzelhető, hogy sok közvélemény-kutató inkább megvárja a keddi vitát, mielőtt újabb felmérést készítene.
De nézzük akkor, mit lehet kiolvasni a New York Times felméréséből?
Bár az utóbbi hetek híradásai nem ezt a képet mutatják, Donald Trump továbbra is számos fontos szempontból jelentős előnnyel várja a választást.
A New York Times szerint Trump népszerűbb, mint korábban. Összességében a valószínű szavazók 46 százaléka állítja, hogy kedvezően vélekedik a volt elnökről. Igaz, ez egy valamivel alacsonyabb, mint a legutóbbi országos felmérés adata, amikor 47 százalékuk volt kedvező véleménnyel róla, de Trump még így is népszerűbb, mint 2016-ban vagy 2020-ban volt.
Mi fontos egy amerikainak?
A volt elnök továbbá előnyben van a legfontosabb választási kérdésekben. A választóknak a lap kutatása két részből álló kérdést tett fel. Először is azt kérdezték, mi a legfontosabb téma az ön szavazata szempontjából? Másodszor, ön szerint Harris asszony vagy Trump úr jobb ebben a témában?
A válaszokból az tűnik ki, hogy Trump öt százalékpontos előnnyel vezet a választók számára legfontosabb kérdésben, bármi is legyen az a számukra.
A harmadik erőssége Trumpnak az, hogy bármennyire meglepően hangzik, Harrishoz képest centrista. A szavazók szűk többsége szerint a volt elnök „nem áll túlságosan balra vagy jobbra” a fő kérdésekben, míg csak körülbelül egyharmaduk szerint áll „túlságosan jobbra”. Ezzel szemben a szavazók közel fele szerint Harris túlságosan balra van, és csak 41 százalékuk szerint nem áll „egyik irányban sem túl messze”.
Ez utóbbi tehát Trump egyik figyelmen kívül hagyott előnye – véli az amerikai lap. „Természetesen, sok tekintetben kívül esik a politikai fősodoron – nem ismeri el például a 2020-as választás eredményét. Sok kérdésben, például a bevándorlással kapcsolatban erőteljes konzervatív nézetei vannak.” De számos olyan álláspontot is képvisel, amelyet egy évtizeddel ezelőtt inkább egy demokrata, mint egy republikánus képviselt volna, például ellenzi a társadalombiztosítási jogosultságok csökkentését, támogatja az Oroszországgal való együttműködést és korlátozná a szabadkereskedelmet. A kampányban Trump igyekszik védelmezni ezeket a pozícióit, ezért nem támogatja az úgynevezett Project 2025 radikális tervet, és óvatos az abortusz korlátozására irányuló további intézkedésekkel kapcsolatban.
Ki képviseli a változást?
További meglepő állítás, hogy Trump számít a változás jelöltjének egy olyan országban, amelyik érzékelhetően változást akar. Bár Biden elnök távozása a versenyből sok demokratát feldobott, az országos hangulat még mindig nem túl jó.
A választók túlnyomó többsége továbbra is azt mondja, hogy a gazdaság rossz állapotban van, és hogy a nemzet is rossz irányba halad. A választók egyértelmű többsége – 61 százaléka –a következő elnöktől „jelentős változást” vár Biden politikájához képest, szemben a „kisebb változást” akaró 34 százalékkal és a változást nem akaró alig 3 százalékkal.
Kérdés, melyik jelölt képviseli a változást ezen a választáson? Bár erről Harris alelnök versenybe lépése óta heves viták folynak, a Times felmérésében részt vevők szerint egyértelműen Trump az.
A valószínű szavazók mindössze 40 százaléka mondta, hogy Harris asszony a „változást” képviseli, míg 55 százalékuk szerint „ugyanannak a folytatását”. Ezzel szemben Trumpot a választók 61 százaléka látta a „változást” képviselőnek, míg csak 34 százalékuk mondta, hogy „ő is ugyanolyan”, mint Biden.
Trump és Harris gyengeségei
Természetesen Trump számos politikai gyengeséggel rendelkezik. A szavazók többsége még mindig kedvezőtlenül ítéli meg őt – mint ahogy mindig is -, és azt mondják, hogy „kockázatos választás” elnöknek. Az abortusz, a demokrácia és a Project 2025 kérdése mind-mind nagy tehertételekként jelennek meg a felmérésben.
Az viszont rossz hír Kamala Harris számára, hogy benne viszont kevés erősséget látnak a választók.
Amikor Harris belépett az elnökválasztási versenybe, olyan jelöltnek tűnt, aki hátrányból indul. Sok népszerűtlen álláspontot képviselt a 2019-es elnökválasztási kampányában, és erőteljesen kötődött a Biden-kormányzat bevándorlási politikájához is.
Augusztusban úgy tűnt, hogy mindezeken a problémákon át tud siklani azáltal, ha a demokrata párt többségi álláspontját képviseli. Nem tett sok gesztust a közép felé. Nem mutatott be erőteljes politikai programot. Ehelyett többnyire ragaszkodott az abortuszról, a középosztály megerősítéséről, az árakról, a demokráciáról és más témákról szóló demokrata üzenetekhez.
Ennek a megközelítésnek nyilvánvaló volt az előnye: egy ilyen „általános” demokrata álláspont gyakran bizonyul nyerőnek. A kockázat azonban az volt, hogy Harrist így vagy úgy, de elkerülhetetlenül beárazzák, és a kampánya elveszti annak a lehetőséget, hogy újradefiniálják a nyilvánosság számára.
A New York Times felmérése nyilvánvalóvá tette az ezzel a stratégiával járó kockázatokat. Az egy hónapig tartó mosolykampány ellenére a választók még mindig nem tudnak róla eleget: a szavazók 28 százaléka mondta azt, hogy többet kell megtudnia Harrisról, míg Trumpról csak 9 százalék mondta ugyanezt. A választók többet szeretnének hallani arról, hogy az alelnök hol áll a legfontosabb kérdésekben, amit a kampánya láthatóan nehezen tudott megismertetni.
A felmérés arra is utal, hogy a Trump-kampány elkezdte kitölteni ezeket az üres helyeket. A szavazók közel fele szerint Harris „túl liberális vagy progresszív”. A szavazók többsége legalábbis legalább részben felelősnek tartja őt a határ menti problémákért. A szavazók több mint fele szerint Harris „kockázatos” választás és „ugyanolyan, mint ami eddig volt” – és ez a kettő aligha irigylésre méltó kombináció.
Mindez az mutatja, hogy a magyar idő szerint szerda hajnalban sorra kerülő televíziós vita tétje Harris számára a nagyobb, neki kell inkább meggyőznie a választókat, míg Trump esetében a Biden elnökkel folytatott előző vita stratégiája lehet a követendő, amivel sok választót meg tudott nyugtatni önmagával kapcsolatban.