A Donbaszban elakadt támadás és a kurszki régióba való ukrán határon átnyúló betörés miatt frusztrált orosz elnök a tavalyi sikertelen Wagner-lázadás óta a hatalmát fenyegető legegyértelműbb fenyegetéssel néz szembe – véli az amerikai szerző.
A kritikusok szerint Putyin a falnak háttal szorítva a legveszélyesebb, és ezért félő, hogy az ukrajnai kockázatot megduplázva egy másik fronton is háborút indít a NATO ellen a balti államokban.
Egy ideje már gyűlnek a jelek arra, hogy Putyin egyre több korlátot lép át a háborúban. A múlt hónapban, a washingtoni NATO-csúcstalálkozó előestéjén Kijev legnagyobb gyermekkórháza ellen intézett közvetlen cirkálórakéta-támadás a Kreml üzenete volt, hogy „ez a konfliktus nem csak Ukrajnáról szól, hogy Oroszország készen áll a nagyobb csatákra, akár a harmadik világháborúra is” – írja Nemtsova.
A NATO vezetők Washingtonban elhangzott erős szavaira és határozott állásfoglalásaira az oroszok gúnyosan reagáltak, és nyíltan utaltak arra, hogy Ukrajna napról-napra kisebb területtel válhat NATO-taggá.
A figyelem hamarosan Ukrajnáról a három balti államra – Észtországra, Lettországra és Litvániára – terelődött, és arról folyt a vita, hogy melyiket kellene először megtámadni, és hogy hány katonára lenne szükség a feladat elvégzéséhez.
A három volt szovjet köztársaság 2004 óta NATO-tag, de Putyin és szövetségesei nem hiszik, hogy bármelyik nyugati hatalom hajlandó lenne vért ontani a védelmükre. Úgy látják, hogy ez a NATO leggyengébb láncszeme – ha bekövetkezik a harmadik világháború, akkor az itt kezdődhet.
Az amerikai lap szerint az orosz katonai bloggerek már a támadás helyét és időpontját is tudni vélik, miszerint Oroszország 2024 novemberében készül elfoglalni az észtországi Narva városát.
Gennagyij Gudkov volt orosz parlamenti képviselő szerint Putyin tudatosan fokozza a támadásokat, mert azt érzékeli, hogy büntetlenül teheti ezt. Ezért indítja a balti államok elleni kibertámadásokat, küld drónokat Romániába, és rakétát Lengyelország fölé.
„Amikor Putyin a NATO-ra néz, nem hatalmat lát. Azt látja, hogy két és fél év háború után az egyik NATO-állam vezetője, Orbán Viktor eljön hozzá a Kremlbe, egy másik NATO-állam vezetője, Rumen Radev bolgár elnök pedig még a NATO-csúcsra sem hajlandó eljönni” – teszi hozzá Gudkov.
Amikor 2022 januárjában először jelent meg az orosz televízióban, hogy a svéd Gotland szigetét a balti államok elleni orosz támadások állomáshelyéül használnák, ez még őrült tervnek tűnt, ma azonban már valós fenyegetésnek számít.
A NATO északi tagjai joggal aggódnak. Oroszország elméleti forgatókönyvének első része, a balti államok elleni kibertámadások már megvalósultak: Lettország, Észtország és Litvánia mind ilyen támadásokról számolt be. A támadás állítólagos forgatókönyvének következő lépése Oroszországnak az a kísérlete, hogy nyugtalanságot szítson a jelentős orosz nyelvű, Moszkva-barát lakosság körében.