Nagyvilág

Putyin bátorságot és higgadtságot kér, közben Medvegyev már fenyegetőzik

ATV.hu
Hirdetés

Az orosz hatóságok rendkívüli állapotot vezettek be csütörtökön az Ukrajnával határos Kurszki megyében, miután az ukrán hadsereg betört oda, és megpróbál előre nyomulni. 

Hirdetés

Mint arról beszámoltunk, merész, de katonai szempontból nehezen értelmezhető támadást indított az ukrán hadsereg az orosz területen fekvő Kurszk térsége ellen. A behatolás célja esetleg a közeli Kurszki Atomerőmű elfoglalása lehet. 

Alekszej Szmirnov megbízott kormányzó szerint a megye „változatlanul nehéz műveleti helyzettel néz szembe a határ menti területeken”. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a rendkívüli állapot bevezetése növeli a kurszki atomerőmű biztonságát. Szmirnov csütörtök késő este közölte a Telegramon, hogy ő maga áll a műveleti stáb élén, és éjjel-nappal dolgoznak, miután Kijev váratlanul, páncélozott járművek bevetésével szárazföldi támadást indított a térség ellen.

Villámháború helyett állóháború

Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját a Kreml eredetileg egy gyors és határozott katonai műveletként képzelte el, amely néhány nap, legfeljebb néhány hét alatt befejeződik, és lehetővé teszi, hogy Moszkva ellenőrzése alá vonja Ukrajnát. Ez a terv azonban közel két és fél évvel később sem valósult meg. A háború továbbra is hevesen dúl, és számos váratlan fejlemény nehezítette meg Oroszország előrehaladását.

Ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy az ukrán erők támadást indítottak Kurszk régióban. A BBC összefoglalója szerint a támadás részletei homályosak, nem egyértelmű, hány ukrán katona van jelen a térségben, mekkora területet foglaltak el, vagy mi lehet a végső céljuk. Az orosz médiában is elismerték, hogy a Kurszk régióban zajló eseményeket a „háború ködébe” burkolja a bizonytalanság. Az azonban világos: ez az újabb ukrán támadás is azt jelzi, hogy a háború nem a feltétlenül a Kreml tervei szerint alakul.

Ki terrorizál?

Annak ellenére, hogy a helyzet meglepte Moszkvát, nem valószínű, hogy a Kreml nyilvánosan beismerné a stratégiai hibáit. Ehelyett valószínűbb, hogy az orosz vezetés megpróbálja a közvéleményt a kormány mögé állítani, erősítve azt a hivatalos narratívát, hogy Oroszország nem agresszor, hanem egy ostromlott erőd, amelyet ellenségek vesznek körül, akik az ország megsemmisítésére törekednek.

Fontos megjegyezni, hogy bár a valóság az, hogy Oroszország indította el a teljes körű inváziót Ukrajna ellen, Moszkva a saját katonai akcióit „különleges katonai műveletként” állítja be, míg az ukrán erők oroszországi előretöréseit „terrortámadásnak” és „provokációnak” nevezi.

Mit lép Putyin?

Az ukrán csapatok Kurszk régióban végrehajtott támadása és az ott zajló heves harcok arra utalnak, hogy a konfliktus egyre közelebb kerül Oroszország belső területeihez. Ez felveti a kérdést, hogy az orosz közvélemény vajon elfordul-e a háborútól. Azonban, a cikkben említett példák szerint, sok orosz, különösen a határ menti régiókban, inkább Oroszország katonai akcióinak fokozását támogatja.

A közismerten véresszájú Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök egy bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak további ukrán területeket kellene elfoglalnia. Medvegyev kijelentette: „Megtehetjük és meg kellene tennünk, hogy több földet foglaljunk el az Ukrajnából, ami még megmaradt. [El kellene mennünk] Odesszába, Harkivba, Dnyipróba, Mikolajivba. Kijevbe és tovább.” Ennek ellenére a döntéseket továbbra is Vlagyimir Putyin hozza meg, és a világ várja, hogyan reagál az orosz vezetés az elmúlt napok eseményeire.

Az orosz elnök csütörtök délután videókonferencián keresztül beszélt Kurszk kormányzójával. 

Putyin rámutatott, hogy Alekszej Szmirnov rendelkezik a szükséges szakmai tudással és tapasztalattal, de ezek önmagukban nem elegendők a jelenlegi körülmények között; további bátorságra és higgadtságra van szükség.

Szmirnov megnyugtatta Putyint, hogy az operatív központok működnek, az evakuálás folyamatban van, és növelték a kórházi ágyak számát is.

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek