A klímavészhelyzet „valós kockázatot” jelent Spanyolország hagyományos tömegturisztikai modelljére nézve, mivel emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb hőhullámok sújtják az ország legnépszerűbb tengerparti úti céljait – figyelmeztetett egy vezető közegészségügyi tanácsadó.
Héctor Tejero, a spanyol egészségügyi minisztérium egészségügyi és éghajlatváltozási osztályának vezetője elmondta, hogy a klímavészhelyzet egyre nyilvánvalóbbá váló fizikai hatásai miatt a minisztérium már megkezdte a tárgyalásokat a brit nagykövetséggel arról, hogyan lehet a legjobban felvilágosítani a „sebezhető” turistákat a hőség okozta válsággal való megbirkózásról – írja a Guardian.
Arra a kérdésre, hogy az éghajlati vészhelyzet miatt a jövőben eltűnhet-e a turizmus Spanyolország egyes részeiről, Tejero azt mondta: Ez valós kockázat, mert azok a spanyol területek, amelyek a leginkább függenek a turizmustól,a leginkább a turizmustól függő területek, azokra hatással van az éghajlatváltozás. Határozottan fennáll annak a veszélye, hogy azok a zónák, ahol a legnagyobb a turizmus, kevésbé lesznek lakhatóak a több hőhullám és a sokkal melegebb éjszakák miatt – mondta.
Az ilyen feltételek – tette hozzá – elriaszthatják a turistákat, vagy megnövelhetik a légkondicionálás költségeit a szállodákban.
„Azt mondanám, hogy a turizmus egyike annak a sok ágazatnak, amelyet veszélyeztet az éghajlatváltozás” – mondta Tejero. „Amellett, hogy bizonyos területeken feszültséget okoz, alkalmazkodni kell az úton lévő éghajlati valósághoz. Ezért kell alkalmazkodnunk a turisztikai szektorhoz, fontolóra kell venni annak csökkentését, és meg kell próbálnunk mérsékelni a klímaváltozás hatásait, mielőtt azok súlyosbodnának. De Spanyolország az az EU-ország, amely a leginkább érzékeny az éghajlatváltozásra, és ez rövid távon nem fog változni.”
Spanyolország tavaly rekordszámú, 85,1 millió turistát fogadott, ami 19 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. A turizmus túlzott növekedése miatt aggódok az elmúlt hónapokban több tüntetést is szerveztek, a Kanári-szigeteken a demonstrálók arra panaszkodtak, hogy a sok turista jelenléte súlyosbítja a vízhiányt, míg a Baleár-szigeteken az aktivisták korlátozzák a komppal a szigetre érkező autók számát.
Egy nyolc évvel ezelőtt közzétett spanyol kormányjelentés azt jósolta, hogy a változó éghajlat drámai módon megváltoztathatja a spanyol idegenforgalmi ágazatot, erodálhatja a strandokat, eláraszthatja a közlekedési rendszereket, vízhiányhoz vezethet a szezon csúcspontján, és a síterepek bezárására kényszeríthet. A jelentés előrejelzése szerint 2080-ra az észak-európai turizmus 20%-kal csökkenhet a 2004-es szinthez képest, mivel az emelkedő hőmérséklet hatására az emberek otthon nyaralnak majd.
Tejero beszélt arról is, hogy a hőség azokra a turistákra különösen veszélyes, akik nincsenek hozzászokva a kánikulához, ők ráadásul nem veszik komolyan azokat a figyelmeztetéseket sem, miszerint a nap legmelegebb időszakában tartózkodni kell a kintléttől. Hozzátette, a helyi lakosok már tudják, hogy 12 és délután 4 óra között nem szabad a napon tartózkodni, a spanyol kormány pedig hőség-szlogennel segíti a turistákat: védje meg magát, hidratálja magát, frissítse fel magát.
Tavaly néhány idősebb, 50-60 év közötti turista, akik a nyári időszakban indultak túrázni, hőguta következtében meghaltak – mondta. “Szerintem a turistáknak emlékezniük kell arra, hogy egy kicsit sebezhetőbbek, mint a helyi lakosság – és ez azt jelenti, hogy még jobban be kell tartaniuk az ajánlásokat, amikor hidratáltságról és napfénytől való tartózkodásról van szó” – fogalmazott.
A kockázatok egyértelművé váltak Dél-Európa más részein is, ahol rendkívüli hőséggel küszködnek. Júniusban több külföldi turista, köztük a brit televíziós műsorvezető, Michael Mosley is meghalt Görögországban a szezonálisan magas hőmérséklet miatt.
Tejero megjegyezte, hogy a közelmúltban végzett epidemiológiai tanulmányok kimutatták, hogy Spanyolországban évente körülbelül 3000 haláleset tudható be a hőség miatt, és a hőség miatt 10%-kal nő a sürgős kórházi felvételek száma.