Az Európai Unió Alapjogi Chartájával ellentétes a magyarországi Szuverenitásvédelmi Hivatalt megteremtő és szabályozó törvény – ez állt az Európai Bizottság még februárban a magyar kormánynak írt levelében. Mivel a jogszabály azóta is változatlan, az uniós testület második szakaszába léptette az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást, amire a kormánynak két hónapja van reagálni. A Bizottság úgy értékelte, hogy a hivatal túl széles hatáskörrel rendelkezik, voltaképp bárki és bármilyen szervezet ellen vizsgálatot indíthat – ez pedig sérti az EU demokratikus értékeit, és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A Fideszt és a kormányt jól ismerő Alapjogokért Központ elemzője szerint a Bizottság politikai, nem pedig jogi alapon támadja Magyarországot. Szikra Levente úgy látja: a hivatal megítélése kizárólag magyar belügy.
„Az Európai Bizottság nem egy magyar állampolgár, semmi közük nincsen hozzá, függetlenül attól, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerintük céljának megfelelően működik-e vagy sem. Ez valójában a magyar jogalkotóra és a magyar választópolgárokra tartozó kérdés” – hangsúlyozta Szikra Levente az ATV Híradónak.
Az Európai Bizottság nemrég adta ki az éves jogállamisági jelentését is minden tagállamról. A Magyarországra vonatkozó rész kiemeli, hogy tavalyhoz képest történt előrelépés a magyar kormány részéről, ez indokolta egyes uniós források befagyasztásának feloldását. A Bizottság azonban továbbra is kifogásolja, hogy nem kellően átlátható a bírósági ügyek elosztása, továbbra is túl erős a lobbitevékenység, és nem kellően alaposak a nyilvános vagyonnyilatkozatok, nem elég hatékonyak a korrupcióellenes intézkedések, nem megfelelő a magyar médiaszabályozás és médiafüggetlenség, valamint nem igazságos az állami hirdetések elosztása a médiapiacon.
„Az ilyen jelentéseknek a Bizottság saját döntéshozatalában lehet eredménye” – mondta el Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Vagyis nincs közvetlen jogi következménye egy jogállamisági jelentésnek. Lattmann Tamás rámutatott arra is, hogy az anyag a magyar kormánnyal való folyamatos egyeztetéssel készült, így annak tartalma nem meglepetés egyik fél számára sem. A jelentés viszont később a vitás kérdések rendezésekor fontos lehet.
„Ezt úgy kell elképzelni, hogy ez egy bizonyíték a rendelkezésre álló sok bizonyíték közül, hogy ha van egy vita, hogy Magyarországon, hogy áll a jogállamiság, akkor ezt a jelentést el lehet olvasni, fel lehet hozni, de mellette fel lehet hozni a magyar kormány álláspontját, hogy Magyarországon minden rendben van a jogállamisággal. Aztán meglátjuk, hogy melyikre figyelnek jobban oda” – magyarázta.
A jelentésre az ügyészség sajtóközleményben azt írta: a Bizottság állításai valótlanok és félrevezetők. Híradónk kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy hogyan értékelik az Európai Bizottság jelentését és a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt második szakaszba helyezett kötelezettségszegési eljárást. Azt válaszolták: a brüsszeli bürokraták azért támadják Magyarországot, mert a kormány úgy gondolja, hogy joga van megvédeni magát a háborús propagandától.