Ráadásul egyes nyugati médiumok azzal vádolták Kínát, hogy visszafejlődött a nyitottságban, és nem voltak hajlandók elismerni piacgazdasági státuszát. Bármennyire is nyitott Kína, úgy tűnik, az ország soha nem fog megfelelni a nyugati normáknak. De vajon Kína nyitottsága a vádaknak megfelelően csökkent?
A következő számok világosan megmutatják, hogy a válasz: NEM. Kína 7 egymást követő évben megőrizte pozícióját a világ legnagyobb áruforgalmi országaként. 2024 első félévében az olyan termékek, mint az autók, a hajók és az integrált áramkörök exportértéke 22,2 százalékkal, 91,1 százalékkal és 25,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Kína aktívan bővíti baráti körét a globális gazdasági és kereskedelmi együttműködésben. Az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés (BRI) keretében partnerországokkal folytatott kereskedelme 2024 első felében 7,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A China Railway Express tehervonatainak száma meghaladta a 10 000-es számot, 19 nappal megelőzve az előző év azonos célidőszakát, a teljes rakomány mennyisége pedig 11 százalékkal nőtt.
Kína egyre több ország számára kínál vízummentes beutazást. 2024 első félévében több mint 14 millió külföldi lépett be Kínába, ami csaknem kétszerese a vízummentesen beutazók számának az előző évhez képest. Egy sor ilyen intézkedés gyors végrehajtásával Kína egyre több ágazatát nyitja meg, és egyre több lehetőséget teremt a külföldi befektetések számára.
A globalizációellenes érzelmek ellenére Kína kapui továbbra is nyitva állnak, és egyre szélesebbre nyílnak. A Kínai Kommunista Párt 20. Központi Bizottsága harmadik plenáris ülésének közleményében az áll, hogy „a nyitás a kínai modernizáció egyik meghatározó jellemzője. Elkötelezettnek kell maradnunk a külvilág felé való nyitás alapvető állami politikája mellett, és továbbra is elő kell mozdítanunk a reformot a nyitáson keresztül. Kína hatalmas piacának erősségeit kihasználva, növelni fogjuk a nyitáshoz szükséges kapacitásunkat, miközben bővítjük a más országokkal való együttműködést és új intézményeket fejlesztünk ki egy magasabb színvonalú nyitott gazdaság számára. Folyamatosan bővítjük az intézményi nyitást, elmélyítjük a külkereskedelmi strukturális reformot, tovább reformáljuk a befelé és kifelé irányuló befektetések irányítási rendszereit, javítjuk a regionális nyitás tervezését, és finomítjuk az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés keretében megvalósuló magas színvonalú együttműködés mechanizmusait.”
A nyitottság mélyen beépült Kína kulturális szövetébe
Kína nyitottsági filozófiája civilizációs szinten működik, nem pedig pusztán a versenyképesség fokozása érdekében.
A nyitottság és a fejlődés a kínai nemzet befogadó és integráló hagyományának folytatása. A globális emberi civilizáció eredményeiből való merítés a kínai nemzet fenntartható fejlődésének titka. Kína nyitása a világ felé, a világ nyitása Kína felé, a Nyugattól tanuló Keleté a Kelet és a Nyugat közötti kölcsönös tanulásig, valamint a globális Észak és Dél közötti kölcsönös befogadásig, Kína nyitottsági filozófiája folyamatosan fejlődik.
Kína fejlődési filozófiája a Kína újjáélesztése érdekében történő fejlesztéstől a saját fejlesztési céljainak a világ céljaihoz való igazításáig, valamint a nemzetközi közösség számára több és jobb közjavak biztosításáig szintén folyamatosan fejlődik.
Kína szilárdan hisz abban a szabályban, hogy a nyitottság fejlődést hoz, míg az elszigeteltség elkerülhetetlenül elmaradottsághoz vezet. A 19. századi ópiumháborúkat követő évszázadban Kína azt a fájdalmas leckét tanulta meg, hogy az elmaradottság sebezhetővé tesz a támadásokkal szemben. Valójában a sebezhetőség oka az volt, hogy nem nyitottak a világ felé.
A 19. században Kína önellátó kisparaszti gazdaságát gyorsan legyőzte a Nyugat nyitott, ipari civilizációja. Ma Kína az egyetlen olyan ország, amely a „nyitottságot” az alkotmányába írta, és nemzeti politikává tette. A reform és nyitás politikája helyes utat képvisel, amely megfelel Kína nemzeti adottságainak és a kor igényeinek.
Ezért Kína proaktívabb nyitási stratégiát hajtott végre, erőfeszítéseket tett a magas színvonalú szabadkereskedelmi övezetek globális hálózatának kiépítésére, felgyorsította a szabadkereskedelmi kísérleti övezetek fejlesztését és a Hainan szabadkereskedelmi kikötő építését, és a BRI-t rendkívül népszerű nemzetközi közjóvá és a nemzetközi együttműködés platformjává tette.
Magas szintű nyitás folyamatban
Kína minden szempontból aktívan támogatja a magas szintű nyitást. A Kínai Kommunista Párt 18. nemzeti kongresszusa óta Hszi-Csin Ping elnök egyre inkább hangsúlyozza a nyitás szerepét a reformok előmozdításában. Többször hangsúlyozta, hogy proaktívan kell igazodni a magas színvonalú nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szabályokhoz, folyamatosan bővítve az intézményi nyitást olyan területeken, mint a szabályozás, az irányítás és a szabványok. E megközelítés célja a nyitottság új mércéinek meghatározása és egy magasabb szintű nyitott gazdaság kialakítása. Az ülésen Hszi elnök megismételte az intézményi nyitás folyamatos bővítésének fontosságát.
A magas szintű intézményi nyitottság azt jelenti, hogy Kína nyitottságának középpontja az árukereskedelemről a szolgáltatások kereskedelmére, valamint az áruk és termelési tényezők szabad áramlásáról a szabályokon alapuló intézményi nyitottságra helyeződik át. Az elmúlt években Kína lezárta az Európai Unióval a beruházásokról szóló átfogó megállapodási (CAI) tárgyalásokat, és csatlakozási kérelmet nyújtott be a Csendes-óceáni Partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodáshoz (CPTPP) és a digitális gazdasági partnerségi megállapodáshoz (DEPA).
A rendszerszintű reformoktól az intézményi nyitottságig Kína felgyorsítja erőfeszítéseit a magas szintű nemzetközi gazdasági és kereskedelmi normákhoz való igazodás érdekében, és aktívan részt vesz a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokkal kapcsolatos tárgyalásokon.
A magas szintű nyitással Kína proaktív nyitottsága egyre jelentősebbé válik. A BRI és a Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) által képviselt Kína a passzív nyitottságról a proaktív nyitottságra, a nyílt fejlődésről a fejlesztésorientált nyitottságra, a reformok előmozdítása érdekében történő nyitásról a reformok előmozdítása érdekében történő reformokra való áttérés irányába. A Kína által javasolt kezdeményezések, mint például a BRI, nem pusztán arról szólnak, hogy a kínai vállalatok globálisan jelenjenek meg, hanem arról is, hogy a kínai termékek, szolgáltatások, ötletek, sőt fejlesztési modellek is kedvező fogadtatásra találjanak.
A BRI keretében Kína aktívan fokozza együttműködését a partnerországokkal a fejlesztési stratégiák, intézményi mechanizmusok és csereplatformok terén, előmozdítva a kétoldalú és regionális együttműködést. Ilyen például az Oroszország által vezetett Eurázsiai Gazdasági Unió, Kazahsztán „Fényes út” kezdeményezése, Indonézia Globális Tengeri Támaszpont víziója, Dél-Afrika gazdasági újjáépítési és helyreállítási terve és Egyiptom Szuezi-csatorna folyosó fejlesztési projektje.
A mai világ kiemelkedő problémái az északi és déli országok közötti gazdasági fejlődésbeli egyenlőtlenségekben, a gazdasági globalizáció lassulásában, valamint az országok gazdaságpolitikájának jelentős zavarában keresendők. Az Egyesült Államokban és Európában elterjedt gyakorlattal ellentétben, amely a kereskedelmi hiányok csökkentése érdekében aktívan bővíti az exportot és csökkenti az importot, Kína továbbra is növeli az importot.
Hszi Csin-ping elnök vezetésével a Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) a világ első olyan nemzeti szintű kiállításaként jött létre, amelynek témája az import, Kína hatalmas belföldi piacát kínálva más országoknak, és így globálisan megosztott nemzetközi közjóvá válva. A 2023-ban megrendezett 6. CIIE-n 72 ország és nemzetközi szervezet vett részt nemzeti kiállításokon, míg a vállalati kiállításokon 128 országból és régióból 3486 vállalkozás 442 új terméket, technológiát és szolgáltatást mutatott be.
Ezenkívül Hszi elnök a kereskedelem liberalizációjára és a gazdasági globalizációra vonatkozó elképzeléseinek előmozdítása érdekében tervezte a Kínai Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi Vásárt (CIFTIS) és a Kínai Nemzetközi Fogyasztói Termék Expót (CICPE).
Az elvekhez és az alapelvekhez való ragaszkodás a nyitás mellett
Kína a nyitás során követi az elveket és az alapelveket. Kína semmilyen körülmények között nem fogja veszélyeztetni alapvető nemzeti érdekeit és népe alapvető érdekeit, és határozottan megvédi szuverenitását és nemzeti méltóságát.
Azok a vádak, amelyek szerint Kína visszalép a nyitottságtól, miközben az ország egyszerűen csak ragaszkodik az elveihez és elkerüli a veszteségeket, súlyosan hibásak és erkölcsileg kétesek. Egyes nyugati országok ismételt retorikája, miszerint Kína visszalép a nyitottság terén, csupán kísérlet arra, hogy elfedjék saját hanyatlásukat.
Azzal, hogy ellátási láncaikat politikailag és gazdaságilag „biztonságos” vagy „alacsony kockázatú” országokba helyezik át, a Nyugat célja, hogy aláássa Kína „a világ gyáraként” betöltött pozícióját, lehetővé téve az olyan országoknak, mint India és Vietnam, hogy Kínából átirányítsák a gyártást, és helyettesítsék azt, hogy a globális ellátási láncokat a saját javukra alakítsák át. Ezek a vádak a Nyugat kísérletei arra, hogy kifogásokat találjon a Kínával való elválásra és valamiféle „új globalizáció” vagy „félgömbi globalizáció” létrehozására.
Hszi Csin-ping kínai elnök többször hangsúlyozta, hogy Kína jólétéből a világ is profitál, és fordítva. A globalizációellenes érzelmek közepette Kína továbbra is magas szintű nyitást folytat, igazodik a magas színvonalú nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokhoz, folyamatosan előmozdítja az intézményi nyitást, fokozza a hazai és nemzetközi piacok és erőforrások közötti kölcsönhatást, megszilárdítja a külkereskedelmet és a befektetéseket, és új előnyöket teremt a nemzetközi gazdasági együttműködésben és versenyben. Kína nyitottsági és fejlesztési filozófiája és gyakorlata passzívból proaktívvá vált, és kínai megoldásokat nyújtott a globalizáció előmozdítására.
(A szerkesztő megjegyzése: A CGTN First Voice azonnali kommentárt ad a legfrissebb hírekhez. A rovat tisztázza a felmerülő kérdéseket és jobban meghatározza a hírnaptárat, kínai nézőpontot kínálva a legfrissebb globális eseményekre.
A szerző Wang Yiwei a kínai Renmin Egyetem professzora, a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Tanács szakértője és a Taihe Intézet vezető kutatója.)