A New York Times szerkesztői leszögezik, hogy elkötelezetten Joe Biden jelöltsége mellett álltak mindeddig, mert úgy gondolják, „Donald Trump bebizonyította, hogy jelentős veszélyt jelent a demokráciára – egy kiszámíthatatlan és önző személyiség, aki nem méltó a közbizalomra”.
Mint írják, azért támogatták a jelenlegi elnököt, mert Biden „azt mondta, hogy ő az a jelölt, akinek a legnagyobb esélye van arra, hogy felvegye a harcot a zsarnokság fenyegetésével és legyőzze azt. Érvelése nagyrészt azon alapul, hogy 2020-ban legyőzte Trumpot”.
Úgy látják azonban, hogy az elnökjelölti vita óta „ez már nem elegendő indok arra, hogy Biden legyen idén a demokraták jelöltje”.
Mint arról beszámoltunk, a Donald Trump melletti elfogultsággal aligha vádolható CNN saját felmérése szerint a volt elnök 67-33 arányban nyerte meg az általuk szervezett televíziós vitát.
A New York Times emlékeztet arra, hogy Biden maga kérte az első vita szokatlanul korai időpontját, mert szerette volna meggyőzni az amerikai választókat arról, hogy fizikailag és mentálisan alkalmas egy következő négyéves ciklusra. A vita azonban ennek az ellenkezőjét bizonyította, mert az elnök csütörtök este önmaga árnyékaként jelent meg a vitán.
„Nehezen tudta megmagyarázni, mit érne el egy második ciklusban. Nehezen tudott reagálni Trump provokációira. Küszködött azzal, hogy ellenfelét felelősségre vonja hazugságaiért, kudarcaiért és dermesztő terveiért. Nem egyszer küzdött azzal, hogy egy mondat végére érjen” – írja a New York Times, és ezért szerintük „a legnagyobb közszolgálat, amit Biden úr most tehet, hogy bejelenti, nem indul az újraválasztásért”.
Az amerikai lap szerint ezzel a Joe Biden mellett elkötelezett küldötteknek felszabadulna a mandátumuk arra, hogy egy új jelöltre (és alelnökre) szavazzanak az augusztus végi demokrata konvención Chicagóban.
Biden nem tervezi a visszalépést
Más demokrata vezetők még nem mondták ki ennyire egyértelműen az ítéletet Biden felett. Barack Obama volt elnök szerint – akinek a véleménye a pártban továbbra is a legnagyobb súllyal esik latba – „előfordul egy rossz vita, de a négy éves teljesítményt kell nézni” az elnök értékelésénél.
Maga Joe Biden sem gondolkodik egyelőre a visszalépésen, a Fehér Ház sajtóosztálya újságírókkal azt közölte, hogy az elnök készül a szeptemberi második vitára Donald Trump ellen.
Valószínűbb azonban, hogy a csütörtök esti katasztrofális vereség után a demokrata párt vezetői időt akarnak nyerni, hogy átgondolják az előttük álló lépéseket. Az egyik szempont a kampányfinanszírozás kérdése, ugyanis több nagy donor jelezte, hogy felfüggeszti Joe Biden jelöltségnek a támogatását.
Ennél is bonyolultabb kérdés az esetleges jelöltcsere lebonyolítása, technikai és politikai szempontból egyaránt.
Mi lesz a demokrata küldöttgyűlésen?
Az alapvető kérdés ugyanis az, hogy van-e egyáltalán mód arra, hogy a Demokrata Párt 130 nappal a választások előtt új elnökjelöltet válasszon novemberre?
A Vox amerikai tényellenőrző portál hírelemzői szerint, ha a hivatalos szabályokat követik, akkor valószínűleg nincs. Mind az 50 államban megtartották már az előválasztásokat, és Joe Biden megnyerte a delegáltak túlnyomó többségét. Csak Biden maga utasíthatja ezeket a küldötteket, hogy valaki másra szavazzanak, mivel azok kötelesek rá voksolni, hacsak nem lép vissza a demokraták augusztusi konvenciója előtt.
„Biden az egyetlen, aki még a szavazás előtt eldöntheti, hogy ki akar-e lépni. Semmilyen titkos pártapparátus vagy személy nem utasíthatja erre, mert ő rendelkezik gyakorlatilag az összes küldött támogatásával. Ez azt is jelenti, hogy nincs második helyezett, aki az elnök visszalépése esetén automatikusan a helyére állhatna” – állítja a Vox.
Még nehezebb kérdést vetnek fel a politikai kihívások, mert még ha a politikai és média nyomás hatására vissza is lépne Biden, a demokrata elitnek meg kell egyeznie egy új jelöltben még a chicagói küldöttgyűlés előtt, különben teljes káoszba fulladhat a kiválasztás folyamata.
Mint a Vox emlékeztet rá, a pártvezetés eddig összefogott Biden körül, „nem csak azért, mert ő a hivatalban lévő elnök, hanem azért is, mert mély kapcsolatokat ápolnak vele és lojálisak hozzá”.
Ez igaz a szóba jöhető aktív politikusokra – köztük a legtöbbet emlegetett kaliforniai kormányzóra, Gavin Newsomra, valamint Kamala Harris alelnökre is –, akik most nem fordulhatnak nyilvánosan szembe az elnökkel.
További probléma, hogy a felmérések szerint eddig mind Newsom, mind Harris rosszabb eredményre számíthatott Trump ellen még Biden elnöknél is – a többi potenciális jelöltről nem is beszélve. „Emellett Kamala Harris megkerülése bárki más javára a fekete szavazók potenciális haragját is kiváltja, akik nélkül pedig a demokraták nem nyerhetnek” – teszi hozzá az Axios.
Michelle Obama lehet a megoldás?
Ennek a dilemmának lehet egyik megoldása az, ha a volt first ladyt, Michelle Obamát győznék meg az indulásról, lévén ő lehetne akkor az első színesbőrű női elnöke Amerikának.
Obama azonban eddig minden alkalommal cáfolta, hogy tervezne bármilyen politikai posztra pályázni. Sokan úgy gondolják azonban, hogy ez megváltozhat, mindenesetre
a Newsweek arról számolt be, hogy az egyik legnagyobb fogadásközvetítő portál a vita után 22/1-ről 16/1 arányra javította a tétet Michelle Obama jelöltsége javára.
De vannak ennél is vadabb teóriák az előttünk álló időszakra, amelyek szerint még az sem biztos, hogy meg lehet tartani az elnökválasztást novemberben.
Amennyiben ugyanis Biden nem lép vissza a chicagói küldöttgyűlésen, akkor a demokrata párt hivatalos jelöltje lesz. Viszont ebben az esetben is van lehetősége visszalépni a november 5-ei elnökválasztás előtt. Ha ezt csak néhány nappal korábban teszi meg, technikailag lehetetlenné válhat a választás megtartása.
Az Egyesült Államokban ugyanis – ellentétben például a budapesti főpolgármester választással – nincs lehetőség arra, hogy egy jelölt nevét kihúzzák a szavazócéduláról, hanem teljesen új nyomtatványokat kell készíteni, mind az 50 államban. Emiatt a választás elhalasztására kényszerülhetnek, ami viszont feloldhatatlan alkotmányossági problémát eredményezne, ugyanis az amerikai alkotmány arról rendelkezik, hogy az elnökválasztást minden negyedik év novemberének első keddjén kell megtartani.
Egy biztos: az amerikai választások történetében eddig nem látott fordulatok következhetnek az előttünk álló bő négy hónapban.