Egy madridi luxusszállóban tartja négy napos ülését a Biderberg-konferencia 131 résztvevője, amelyen a világ politikai, katonai, üzleti, média és kulturális elitjének vezető képviselői az év legaktuálisabb globális témáiról tárgyalnak a nyilvánosság teljes kizárásával.
A szervezet szokás szerint egy szűkszavú közleményben adott tájékoztatást arról, hogy idén Madridban tarják május 30. és június 2. között a találkozót, amelyet minden évben más helyszínen rendeznek 1954 óta.
A másik rendszeres elit csúcstalálkozóhoz, a Davosi Világgazdasági Fórumhoz hasonlóan a részvétel itt is meghívásos alapon történik.
A szervező bizottság általában csak röviddel az esemény előtt értesíti az érintetteket, viszont a konferenciát mindig nyár elején rendezik. Emiatt a világ számos vezetője a hírek szerint szabadon hagyja naptárában május utolsó, illetve június első hétvégéjét.
Amit biztosan lehet tudni, hogy az idei konferenciára 131 vendéget vártak, „mint mindig, most is politikai vezetők és szakértők sokszínű csoportja kapott meghívást az ipar, a pénzügyek, a tudományos élet, a munka világa és a média területéről” – írja a Bilderberg-közlemény.
A szervezet honlapján a meghívottak listája is olvasható, egy részük visszajáró vendég – ilyen volt például a tavaly 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter – , mások alkalmanként változó körből kerülnek ki. Általános szabályként a Bilderberg-találkozókra „minden évben 120-140 politikai vezető, valamint az ipar, a pénzügyek, a munka világa, a tudományos élet és a média szakértői kapnak meghívást. A résztvevők mintegy kétharmada Európából, a többi Észak-Amerikából érkezik; körülbelül egynegyedük a politika és a kormányzat, a többiek pedig más területekről” – olvasható a hivatalos közleményben.
A Bilderberg-csoport célja kezdetektől fogva az „Európa és Észak-Amerika közötti párbeszéd elősegítése”, de időnként az atlanti térségen kívülről is érkeznek vendégek. Idén a vendégek között van többek között a NATO jelenlegi főtitkára, Jens Stoltenberg, és kiszemelt utódja, Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök. Az Európai Unió vezetői közül Charles Michel, az Európai Tanács elnöke van jelen.
Érdekesség, hogy a lista szerint van Dmitro Kuleba külügyminiszter mellett orosz résztvevője is van a konferenciának, Anatolij Csubajsz személyében, aki a jelcini érában miniszterelnök-helyettes volt, de egészen 2022-ig vezető pozícióban maradt Putyin elnöksége idején is, mint Oroszország nemzetközi szervezetekhez delegált különmegbízottja. Csubajsz az ukrajnai invázió elleni tiltakozásként lemondott minden pozíciójáról és elhagyta Oroszországot, jelenleg Izraelben él, ahol állampolgárságot is kapott.
Magyar résztvevője idén sincs a Bilderberg-konferenciának, legutóbb épp tíz éve, 2014-ben kapott meghívást Magyarországról Bajnai Gordon volt miniszterelnök. Őt megelőzően Martonyi János, Bokros Lajos és Surányi György vett részt Biderberg-találkozón.
A szervezők hangsúlyozzák, hogy a konferencia egyetlen eseménye sem nyilvános a sajtó számára, bár egyes újságírók magánszemélyként meghívást kapnak, mint például idén a CNN műsorvezetője, Fareed Zakaria. Tudósítani azonban neki sem szabad, mert a találkozón az ún. Chatham-ház szabály érvényes, miszerint
„a résztvevők szabadon felhasználhatják a kapott információkat, de sem az előadó(k), sem más résztvevők személyazonossága vagy hovatartozása nem fedhető fel. A találkozó zártkörű jellegének köszönhetően a résztvevők nem hivatalos minőségben, hanem magánszemélyként vesznek részt, és így nem kötik őket sem a hivatali konvenciók, sem az előre egyeztetett álláspontok” – írja a szervezet hivatalos honlapja.
A Bilderberg-csoport közleménye hozzáteszi, hogy a résztvevők „így időt tudnak szakítani a meghallgatásra, a gondolkodásra és a meglátások összegyűjtésére. Nincs részletes napirend, nem tesznek határozati javaslatokat, nem szavaznak, és nem adnak ki politikai nyilatkozatokat”.
Nyilvános azonban a találkozó tematikája, amelyen idén a Bilderbeg-csoport közleménye szerint a következő témakörök szerepelnek:
- A mesterséges intelligencia helyzete és biztonsága
- A biológia változó arcai
- Klíma
- A hadviselés jövője
- Geopolitikai tájkép
- Európa gazdasági kihívásai
- Az USA gazdasági kihívásai
- Az Egyesült Államok politikai helyzete
- Ukrajna és a világ
- Közel-Kelet
- Kína
- Oroszország
Mint a témákból látható, az elit a világ legsúlyosabb kihívásairól tárgyal, az ukrajnai háború esetleges kiterjedésétől kezdve a mesterséges intelligencia kihívásain át a közel-keleti válságig és az amerikai elnökválasztásig. Ez utóbbiról már a résztvevők annak ismeretében tudnak tárgyalni, hogy – mint beszámoltunk róla – a New Yorki-i esküdtszék elítélte Donald Trump volt elnököt a hallgatási pénzekkel kapcsolatos perben.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)