Davies, aki jelenleg az Egyesült Királyság antimikrobiális rezisztenciával (AMR) foglalkozó megbízott szakembere, két évvel ezelőtt vesztette el a keresztlányát egy kezelhetetlenné váló fertőzésben – írja a Guardian.
Az egykori tisztifőorvos igencsak sötét képet fest arról, milyen jövő vár az emberiségre abban az esetben, ha a világ a következő évtizedben sem talál megoldást a problémára. Mint mondja, a gyógyszerrezisztens fertőzések sürgetőbb veszélyt jelentenek, mint az éghajlatváltozás; évente már minimum 1,2 millió ember haláláért felelősek. „Egyre több embernél jelentkeznek a kezelhetetlen fertőzések, tőlük pedig a családtagjaikat is el kell szeparálni, hogy ne fertőződjenek meg, szóval a helyzet nem túl megnyugtató. E mellett még a Covid is eltörpülne” – mondta Davies.
Az antimikrobiális rezisztencia azt jelenti, hogy a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták által okozott egyes fertőzések kezelésére már nem alkalmasak a rendelkezésünkre álló gyógyszerek.
A gyógyszerek használata lehetővé tette a baktériumok számára, hogy kifejlesszék az ellenállást, az antibiotikumok túlzott használata pedig csak felgyorsította ezt a folyamatot. A széles körben elterjedő gyógyszer-rezisztencia a modern orvostudomány beavatkozásainak jelentős részét túl kockázatossá tenné, például a császármetszést, a rákkezeléseket vagy a szervátültetést. „Ha nem cselekszünk érdemben a következő 10 évben, annak katasztrofális következményei lehetnek” mondta Davies, hozzátéve, hogy az új kezelések kifejlesztése nagyon sok időt vehet igénybe.
Az Egyesült Királyság kormánya múlt héten hozta nyilvánosságra az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítására vonatkozó nemzeti cselekvési tervet, amely olyan pontokat tartalmaz például, hogy vissza kell szorítani az ember és állatok esetében használt gyógyszermennyiséget, valamint fel kell gyorsítani az új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztését. A terv prezentálásakor Maria Caulfield egészségügyi miniszter elmondta: „A Covid-19 világjárvány arra mutatott rá, hogy milyen elképesztő jelentősége van a globális együttműködésnek.”
Az antimikrobiális rezisztencia okozta halálesetek egyötöde öt év alatti gyermekeket érint, leginkább a szubszaharai Afrikában, ahol az egykori tisztifőorvos szerint a probléma „különösen széleskörű és katasztrofális”. Globális erőfeszítések keretében próbálják visszaszorítani az antibiotikumok használatát például az orvostudományban, bár a Covid kissé visszavetette ezt folyamatot. A mezőgazdaságban azonban sokkal nehezebb felszámolni a gyógyszerek használatát.
Sally Davies szerint az antibiotikumok több mint kétharmada a haszonállatok szervezetében végzi, általában a növekedés elősegítésére vagy a fertőzések megelőzése végett, amire a nem megfelelő tartási körülmények miatt van szükség. Néhány ázsiai halgazdaság például antibiotikummal eteti a halakat, részben azért, mert olcsóbb, de azért is, mert egyszerűen nem vizsgálják ki, hogy milyen specifikus fertőzések fordulnak elő egyes halfajtákban, például a tilápiában, és ezek esetében milyen gyógyszerekre lenne szükség.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)