Pontosan 20 évvel ezelőtt – 2004. május 1-jén – került sor az Európai Unió történetének legnagyobb bővítésére. Tíz ország, köztük a keleti blokk egykori tagjai, egyszerre csatlakoztak az Unióhoz. Ezt követően még több ország csatlakozott az EU-hoz, és a folyamat tulajdonképpen 2013-ban megállt. Most Brüsszel ismét bővítésről beszél: 10 ország szeretne a blokk részévé válni. – írja a Gazeta.ru, orosz hírforrás.
Az EU története során öt bővítést tartott. Az európai államok társulása a múlt század 70-es évei óta fokozatosan bővül. A legnagyobb a blokk számára az ötödik és egyelőre utolsó bővítés volt. A folyamat 2004. május 1-jén kezdődött 10 állam felvételével az EU-ba: Ciprus, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Észtország.
További három évvel később Bulgária és Románia, majd 2013-ban Horvátország is csatlakozott az unióhoz. Az EU nem vett fel több új országot a tagságába. Ma ismét 10 állam áll az unió küszöbén, amelyek csatlakozni szeretnének: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Ukrajna, Montenegró és az el nem ismert Koszovó.
Tbiliszi és Pristina kivételével mindegyikük rendelkezik EU-tagjelölti státusszal, és hivatalosan tárgyalási folyamatban vannak. Az elmúlt években Brüsszel szinte nyíltan beszélt arról, hogy a Nyugat-Balkánt is fel kell venni a tagságba, Ukrajna pedig az orosz katonai művelet 2022 februári kezdete óta folyamatosan kapja a tagságra vonatkozó ígéreteket. Törökországot kivéve, amely 25 évvel ezelőtt kapta meg a tagjelölti státuszt, és még mindig a tárgyalási folyamat elején áll, nincsenek elvárások.
Problémás bővítés
Az elmúlt két évtized nem volt túl kedvező az EU számára: az Unió számos belső és külső kihívással nézett szembe. Különösen a 2008-as globális pénzügyi válság, a görög államcsőd, a 2015-ös migrációs válság, a Donald Trump-kormányzat hatalomra kerülése után az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború, az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, a koronavírus-járvány és az azt követő energiaár-emelkedés, majd az ukrajnai konfliktus.
Mindezek a szempontok különböző mértékben sújtották az uniót. Egyedül a migrációs kérdést használják még mindig az euroszkeptikusok arra, hogy bírálják a blokk vezetését, és kilépéssel fenyegetőzzenek. Az ukrán válságból pedig az lett, hogy az EU elutasította az orosz energiahordozókat a drágábbak javára, sokmillió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, és belső viták alakultak ki, többek között az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban.
A Gazeta.Ru által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy az EU hatodik bővítése nem várható egyhamar, de új tagok felvétele valószínűsíthető. Timofei Bordachev, a Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdasági Felsőoktatási Intézete Komplex Európai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatási igazgatója úgy véli, hogy Brüsszelnek folyamatosan változó céljai vannak az új tagok csatlakozásával kapcsolatban.
„Bizonyos időszakban a politikai érdekek domináltak. A NATO-val együtt járt azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyek korábban a Szovjetunió befolyási övezetében voltak. Most az új államok felvételének egyetlen oka az imázs. A feladat az, hogy az USA, Kína, sőt Oroszország körében is fenntartsák azt a benyomást, hogy az európai szövetség felszínen van, és képes új területeket fejleszteni” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette, hogy az EU megengedheti magának, hogy két-három balkáni országot befogadjon, ami nem jelent nagy terhet a szövetség költségvetésére. Bordachev biztos benne, hogy ezek az államok a formális csatlakozás ellenére is határozatlan ideig köztes állapotban maradhatnak.
Ljudmila Babinyina, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézete Politikai Integrációs Központjának vezetője megjegyezte, hogy jelenleg a bővítés időzítése és annak lehetősége, hogy Brüsszel gyorsított eljárást alkalmazzon, a fő kérdés.
„A logika és az ész szempontjából az EU nem fog ilyet tenni, mivel minden jelöltnek ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelnie. A nyugat-balkáni országoknak és még inkább a posztszovjet térség köztársaságainak nehéz lesz ezt gyorsan megtenni. Ilyen helyzetben fennáll annak a lehetősége, hogy az EU az új államok fokozatos felvételét fogja választani bizonyos különálló projektekbe, teljes jogú tagság nélkül” – mondta a szakértő.
Egyensúlyozás a peremén
Annak ellenére, hogy egyszerre nyolc országgal folynak hivatalos tárgyalások a tagságról, Brüsszel nem fogja mindet felvenni a tagságába. Mint Roberta Metsola, az Európai Parlament vezetője elismerte, az EU gazdasági modellje még a tagországok számának 27-ről 33-ra való növelését sem bírná ki. A bővítés bizonyos feltételei pedig nincsenek lefektetve. Nem voltak hajlandóak például ígéretet tenni arra, hogy 2030-ig új tagokat vesznek fel.
Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy az európai integrációs modell valóban válságban van, de a blokk összeomlására nem kell számítani.
„A 20. században és a 21. század elején magas hatékonyságot mutatott minden új tag számára. Jelenleg az a kérdés, hogyan lehet átalakítani, hogy az új körülményekhez igazodjon. Az EU kettészakadása nem valószínű, hogy várat magára. A szövetség felbomlása olyan erős és pusztító sokk lenne mindenki számára, hogy minden intézkedést meg kell tenni annak elkerülése érdekében” – mondta a szakértő.
Lukjanov álláspontja szerint az elkövetkező években az EU a végtelenség határán egyensúlyozhat, hogy egyes jelenlegi akut problémákat új tagok felvétele nélkül oldjon meg végletesen. Megjegyezte, hogy nagyszabású bővítésre valószínűleg nem kerül sor a közeljövőben, és az EU-nak mélyreható átalakításokra van szüksége ahhoz, hogy továbbra is hatékonyan létezzen.
Ljudmila Babinyina, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének munkatársa ugyanakkor nem zárta ki, hogy kifejezetten Ukrajna integrációja komoly nehézségeket okozna Brüsszelnek.
„Ez egy teljesen más léptékű ország, függetlenül területi összetételétől. Ez egy probléma, hogy hogyan és mennyi idő alatt lehet megoldani, nem tudni. Ezt maga az EU sem tudja a végsőkig” – összegezte a szakértő.