Több témával foglalkozó szakember is felhívta már a nagyérdemű figyelmét a jelenségre, miszerint az utóbbi években kifejezetten felvirágzott az analóg technológia. A bakelitlemezektől és lemezlejátszóktól kezdve a fényképezőkön és kamerákon át a moduláris szintetizátorokig minden féle és fajta eszköz hatalmas népszerűségnek örvend. 2023-ban hatmillió bakelitlemez talált gazdára az Egyesült Királyságban, ami 11,7 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest, de az eladások száma már jópár éve töretlenül növekszik.
A bakelitlemezek iránti kereslet fellendülése pedig a független lemezboltok elszaporodását is jelentette, amelyekből az Egyesült Királyság főutcáin most jóval több van, mint mondjuk egy évtizede. Sőt, az a sztereotípia is hamar megcáfolható, hogy a bakelitlemezek felvásárlói szinte mind az idősebb korosztályba tartozó férfiak. Taylor Swift ma már minden 15, Egyesült Államokban eladott bakelitlemez között magáénak tudhat egy albumot, a 2023-as év volt zsinórban a harmadik, amikor a legnépszerűbb bakelitelőadóként végezte.
De az olyan kortárs zenészek, mint Lana Del Ray, Tyler, The Creator, Olivia Rodrigo és Kendrick Lamar szintén túltesznek mondjuk a Metallicán, már ami a lemezeladásokat jelenti. Az analóg szintetizátorok szinte üstökösként robbantak be újra, olyannyira, hogy több neves márka, mint például a Korg és a Moog is újraindították a kezdőknek szánt, olcsóbb és egyszerűbb darabokat, de a profiknak is újjáélesztették a régebbi klasszikusokat.
Ennek köszönhetően pedig ma már több analóg verzió áll a rendelkezésünkre, mint mondjuk a 70-es években, amikor a technológia ténylegesen a fénykorát élte – írja a BBC. A portál újságírója egészen Berlinig utazott annak érdekében, hogy felfedezze, miért választják egyre többen a lassú és nehézkes technológiát a modern verzió ellenében. A helyszínen készített jegyzetibe feljegyezte: órákon keresztül bíbelődött egy szintetizátorral az egyik hangszerboltban, mire egyáltalán meg tudta szólaltatni.
Phil Oakey, a 80-as évek szintipop úttörőinek, a The Human League-nek a frontembere egy 2011-es interjúban ejtett szót az analóg technológia térnyeréséről, a világ pedig azon gondolkodott, hogy vajon tartós lesz-e a trend. Ma már azonban bátran kijelenthetjük, hogy az.
A lassúság vonzereje
Az analóg technológia térnyerése tulajdonképpen értelmezhető egyfajta csendes lázadásként a felgyorsult világ és a digitális technológia ellenében. A cikk írása közben megkérdezett emberek szinte mind arról számoltak be, hogy egyfajta gyógyírt jelent számukra az analóg technológia, mint a felgyorsult világ ellenszere.
„Nagyon tetszik a tempó, és hogy mennyire lelassít engem is. A lehetőségek hihetetlenül korlátozottak, csak 2-6 felvételt lehet készíteni és a filmfeldolgozás is nagyon drága. Nagyon munkaigényes a nyomtatás és az előhívás is, emiatt az ember tényleg jól akarja csinálni. Nem lehet csak úgy 100 képet ellőni, mint a digitálissal, és ez nagyon tetszik nekem”
– fogalmazott egy Naomi nevű nő. Több analóg fényképezőgépet gyártó márka, olyanok mint a Kodak, a Polaroid és a Leica pedig szinte már „a halálból” tértek vissza a piacra. A legendás fényképezőgép-gyártót, a Polaroidot Florian Kaps osztrák vállalkozó mentette meg, akinek az Impossible Project nevű szervezete mindössze néhány nappal a végleges bezárás előtt vásárolta meg a vállalat utolsó hollandiai gyárát. Kaps úgy fogalmazott a BBC-nek:
„épp akkor kezdtük el kiépíteni az analóg és polaroid fotósokból álló ügyfélkörünket, emiatt meg kellett küzdenünk azért, hogy életben tartsuk ezt a műfajt. Szó szerint az utolsó pillanatban mentettük meg a végtől 2008-ban”.
Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai szintén rajonganak az analóg technológiáért, legalábbis a 2024-es legjobb operatőri díjra jelöltek listája alapján. Míg a tényleges filmmel dolgozó szakemberek a szakma kis részét teszik csak ki, az öt Oscar-jelölt operatőr közül négy Kodak-filmmel dolgozott: az Oppenheimer, A virághold gyilkosai, a Szegény dolgok és a Maestro operatőre is.
A folyamat igazi értelme
Többen azon a véleményen vannak, hogy bár minőség szempontjából lehet, hogy rosszabb analóg gépekkel dolgozni, digitálisan viszont épp a lényeg veszik el.
„Ami a minőséget illeti, ez nem kétséges – de hiányozna minden egyéb összetevő. Ez olyan, mintha egy zenekart néznénk élőben, ahelyett, hogy otthon meghallgatnánk a CD-t. Lehet, hogy a hangzás jobb, de nem látod azt a munkát, amit a szereplők beletettek” – fogalmazott egy James nevű férfi.
Egyik megkérdezett analóg-rajongó sem vetette el teljesen a technológiát: a bakelit szerelmesei többnyire Spotify-előfizetéssel is rendelkeznek, a fotósok néha előveszik a telefonjukat is, hogy gyorsan lefotózzanak valamit a zenészek pedig nem csak analóg szintetizátorokat hasznának. Ha azonban össze kell hasonlítaniuk a két élményt, kivétel nélkül mindenki azt állítja: az analóg technológia sokkal jobb és mélyebb élményt képes nyújtani. Egy Paul nevű illető például arról számolt be, semmihez sem fogható az az élmény, amit Aretha Franklin A Natural Woman című dala nyújt bakelitről játszva, annak ellenére, hogy a sok használat miatt megkarcolódott a felület, ez pedig nyilván kihat a hang minőségére is. Mint mondja, ez mind része a dalhoz fűződő kapcsolatának.
Kellemes balesetek az alkotás közben
Legyen szó zenélésről, filmről vagy akár képzőművészetről, az analóg technológiának köszönhetően egy sor olyan „szerencsés baleset” történhet alkotás közben, amiből az alkotó csak további inspirációt meríthet. A folyamat során ugyanis az eszközök meghibásodása, a hangok vagy a fények elcsúszása eredményezhet kifejezetten előnyös végkifejletet.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)