Nemzetközi kutatók 10 éven át vizsgálták az intézkedéseket, a kínai lazacok keltetésétől kezdve az invazív algák kiirtásáig.
A szerzők szerint eredményeik „fénysugarat” jelentenek azok számára, akik a veszélyeztetett állatok és növények védelmén dolgoznak – közölte a BBC.
Minden harmadik megfigyelt fajból egy jelenleg az emberi tevékenység miatt veszélyeztetett.
A Science című folyóiratban közzétett első ilyen jellegű tanulmányban több tucat kutatóintézet tudósai 665, különböző országokban és óceánokon, valamint különböző fajokra vonatkozó természetvédelmi intézkedést vizsgáltak meg, amelyek közül néhány egészen 1890-ig nyúlik vissza, és megállapították, hogy háromból két esetben pozitív hatást értek el.
Dr. Penny Langhammer, a Re:wild környezetvédelmi jótékonysági szervezet ügyvezető alelnöke a BBC Newsnak nyilatkozva elmondta: „Ha manapság a kihalásról szóló címlapokat olvassuk, könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy a biológiai sokféleség pusztulásával szemben kudarcot vallunk – de ez nem a teljes képet tükrözi”.
„Ez a tanulmány az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy a természetvédelem nemcsak javítja a biológiai sokféleség állapotát és lassítja annak csökkenését, hanem amikor működik, akkor valóban hatékonyan működik is”.
A sikertörténetek között szerepelnek:
- az erdőirtás mértéke 74 százalékkal csökkent a Kongó-medencében a gazdálkodási tervek bevezetését követően;
- a kistestű csér szaporodási aránya megduplázódott a ragadozók elleni védekezésnek köszönhetően Florida védett szigetein.
Minden ötödik esetben azonban az intézkedések a célfajok visszaszorulását okozták.
Dr. Langhammer azonban azt mondta, hogy „az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy még akkor is, amikor egy természetvédelmi beavatkozás nem a tervezett fajra hatott, más fajok akaratlanul is profitáltak belőle”.
Az ausztrál csikóhalak számára védett tengeri területek létrehozása például azt eredményezte, hogy több csikóhalat megettek a ragadozók, ugyanis a természetes populációjuk megnőtt.
Normális, hogy a fajok sokfélesége és populációi ingadoznak – de a kihalás üteme most 100-1000-szer gyorsabb, mint amire a tudósok számítanának.
A feltételezések szerint az éghajlatváltozás, az élőhelyek csökkenése és az invazív fajok elterjedése okozza ezt.
„Tehát, ha a természetvédelem működne is” – mondta a BBC Newsnak Dr. Joseph Bull, az Oxfordi Egyetem éghajlatváltozás-biológia docense, a tanulmány társszerzője – „ezeket az intézkedéseket nyilvánvalóan nem finanszírozzák elégséges mértékben ahhoz, hogy ténylegesen elkezdjék visszafordítani a biológiai sokféleség globális csökkenését”.
2022-ben csaknem 200 ország írta alá a globális biodiverzitási keretrendszert, amelyben megállapodtak abban, hogy az évtized végéig megállítják a természet hanyatlását.
Célul tűzték ki, hogy évente legalább 200 milliárd dollárt mozgósítanak állami és magánforrásokból.
Jelenleg azonban becslések szerint világszerte csak évi 121 milliárd dollárt fektetnek be a természetvédelembe.
Dr. Fiona Matthews, a Sussexi Egyetem környezetbiológus professzora azt mondta, hogy a kutatás azt mutatja, hogy „a természetvédelmi beavatkozások működhetnek”
Hozzátette azonban, „meglepett, hogy déli félteke legtöbb országa nem képviselteti magát az elemzésben, és csak néhány tanulmány származik a biológiai sokféleség forró pontjairól, a szubszaharai Afrikából, Közép- és Dél-Amerikából, valamint Délkelet-Ázsiából”.
„Ez sajnos inkább a tudományos publikációs, finanszírozási és kutatási tevékenységet tükrözi, mintsem a szerzők hibáját”.
A kutatók által értékelt kísérletek fele Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon készült.
Dr. Bull egyetértett ezzel, és elmondta, hogy a kutatás következő szakaszában a világ más területeit is megvizsgálják, de „egy dolgot mondanék: nagyon világos, hogy ez nem változtat az eredményeken”.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)