Még a vegetáriánusok sem ússzák meg
Egy 2021-es tanulmányból kiderült, hogy a gyümölcsök és a zöldségek a gyökérrendszerükön keresztül felszívhatják a mikroműanyagokat, és átadhatják ezeket a kémiai darabokat a növény szárának, leveleinek, magjainak és termésének is. De még a só és a teafilterek is tele vannak velük. Egy 2023-as tanulmány szerint a földből bányászott himalájai rózsaszín só tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, ezt követte a fekete só és a tengeri só. Egy 2022-es tanulmány szerint a cukor is „fontos útvonala az emberi kitettségnek ezekkel a mikroszennyező anyagokkal szemben”. A tanulmányok szerint a teafilterek is hatalmas műanyagot bocsáthatnak ki A kanadai quebeci McGill Egyetem kutatói azt találták, hogy egyetlen műanyag teafilter lefőzésekor körülbelül 11,6 milliárd mikroműanyag és 3,1 milliárd nanoműanyag részecske került a vízbe – írja a CNN.
Ezek mellett a rizs is „bűnös.” A Queenslandi Egyetem tanulmánya szerint az emberek minden 100 gramm (1/2 csésze) rizs elfogyasztásával három-négy milligramm műanyagot fogyasztanak – az instant rizs esetében ez a szám 13 milligrammra ugrik adagonként. (A kutatók szerint a rizs mosásával akár 40%-kal is csökkenthető a műanyagszennyezés. Ez segít csökkenteni az arzéntartalmat is, amely szintén magas lehet a rizsben.
És a palackozott vízről se feledkezzünk meg. Egy 2024 márciusában készült tanulmány szerint egy liter víz – ami két normál méretű palackozott víznek felel meg – átlagosan 240 000 műanyagszemcsét tartalmazott. A vízben hétféle műanyagot, köztük nanoműanyagot is találtak.
Veszélyek az emberi egészségre
Mikroműanyagokat találtak már az emberi tüdőben, az anyai és magzati placentaszövetekben, az emberi anyatejben és az emberi vérben is, de egészen a közelmúltig nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy ezek a polimerek hogyan hatnak a szervezet szerveire és funkcióira.
Egy 2024 márciusában készült tanulmány szerint azoknál az embereknél, akiknek nyaki artériáiban mikroműanyagok vagy nanoműanyagok voltak, kétszer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a következő három évben szívrohamot vagy agyvérzést kapnak, vagy bármilyen okból meghalnak, mint azoknál, akiknél nem találtak műanyagoat.
A szakértők szerint a nanoműanyagok a műanyagszennyezés legaggasztóbb típusa az emberi egészségre nézve. Ez azért van így, mert a parányi részecskék képesek behatolni a főbb szervek egyes sejtjeibe és szöveteibe, potenciálisan megszakítva a sejtfolyamatokat és lerakva olyan endokrin károsító vegyi anyagokat, mint a biszfenolok, ftalátok, égésgátlók, per- és polifluorozott anyagok (PFAS) és nehézfémek. „Mindezeket a vegyi anyagokat a műanyaggyártás során használják, így ha egy műanyag bejut hozzánk, akkor a vegyszereket is magával hozza” – mondta Sherri „Sam” Mason, a pennsylvaniai Erie-ben található Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója. „És mivel a test hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet, ezek a vegyi anyagok ki fognak vándorolni a műanyagból, és a testünkbe kerülnek” – magyarázta, hozzátéve, hogy a vegyi anyagok eljuthatnak a májba, a vesébe és az agyba, és akár a méhlepényen keresztül is átjuthatnak, és a születendő gyermekbe kerülhetnek.
„Jelenleg nincs tudományos konszenzus a nano- és mikroműanyag-részecskék lehetséges egészségügyi hatásairól. Ezért a feltételezéseken alapuló médiajelentések nem tesznek mást, mint megijesztik az embereket” – fogalmazott a Nemzetközi Palackozott Víz Szövetség szóvivője.
Minden típusú fehérje tartalmazott mikroműanyagokat
A februári tanulmányban, amelyet az Environmental Research című szaklapban tettek közzé, a kutatók több mint egy tucat, gyakran fogyasztott fehérjét vizsgáltak, köztük marhahúst, rántott és más garnélarákokat, csirkemellet és nuggetset, sertéshúst, tenger gyümölcseit, tofut és számos növényi alapú húsalternatívát.
A rántott garnélarák tartalmazta messze a legtöbb apró műanyagot, adagonként átlagosan jóval több mint 300 mikroműanyagdarabot. A második helyen a növényi alapú nuggets állt, adagonként 100 darab alatti értékkel, majd a csirke nuggets és halrudacskák következtek.
A csirkemell, a sertéskaraj és a tofu volt a legkevésbé szennyezett a vizsgált fehérjék között.
A kutatók összehasonlították az eredményeket a fogyasztási adatokkal és úgy becsülték, hogy az amerikai felnőttek átlagos mikroműanyag-kitettsége évi 11 000 és 29 000 részecske között mozoghat, a maximális becsült kitettség pedig 3,8 millió mikroműanyag évente.
A gyümölcsök és a zöldségek is tele vannak műanyagokkal
Az óceánok tele vannak műanyagokkal, és számos tanulmány rámutatott már arra, hogy ezek hogyan kerülhetnek az általunk fogyasztott tengeri halakba. Azonban kevesebb tanulmány vizsgálta azt, hogy a gyümölcsökben és a zöldségekben mennyi műanyag található.
Az Environmental Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint 52 050 és 233 000 közötti, 10 mikrométer alatti műanyagrészecske található különböző gyümölcsökben és zöldségekben. Az alma és a sárgarépa volt a legszennyezettebb, grammonként több mint 100 000 mikroműanyaggal. A legkisebb részecskéket a sárgarépában találták, míg a legnagyobb műanyagdarabokat a salátában, amely egyben a legkevésbé szennyezett zöldségnek bizonyult.
Műanyagok mindenütt
Egy nemrégiben készült elemzés szerint ma elképesztően sok műanyag van a világon – 16 000 műanyag vegyi anyag, amelyek közül legalább 4200 „nagyon veszélyesnek” minősül az emberi egészségre és a környezetre. Ahogy ezek a vegyi anyagok lebomlanak a környezetben, mikroműanyagokká, majd nanoplasztikokká alakulhatnak.
Egy nemrégiben készült, vadonatúj technológiát alkalmazó tanulmány szerint például az Egyesült Államokban forgalmazott három népszerű vízmárkában literenként 110 000 és 370 000 között van a nanoműanyagok száma. Korábbi, régebbi technológiát alkalmazó kutatások csak mintegy 300 nanoplasztikot azonosítottak a palackozott vízben, a nagyobb mikroműanyagokkal együtt.
A műanyag csökkentésének módjai
Mason szerint a palackozott vízben talált szennyezettségi szintek megerősítik a szakértők régóta hangoztatott tanácsát, miszerint a csapvizet üvegből vagy rozsdamentes acélból készült tartályokból kell inni, hogy csökkentsük a kitettséget. Hozzátette, hogy ez a tanács más, műanyagba csomagolt élelmiszerekre és italokra is vonatkozik.
„Az emberek nem gondolnak arra, hogy a műanyagok ontják magukból a szennyeződéseket, pedig így van” – mondta.
Miközben a tudomány egyre többet tud meg az általunk fogyasztott műanyagokról, a szakértők szerint az emberek tehetnek azért, hogy csökkentsék a kitettségüket.