Lenyűgözte a hidrogéntechnológia terén folytatott kétoldalú együttműködés, amely bepillantást enged a Kína és Németország közötti széles körű együttműködésbe a zöld energia területén.
Szinte párhuzamosan Scholz kínai látogatásának befejezésével – ez volt a leghosszabb kétoldalú látogatása 2021-es hivatalba lépése óta – Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere kedden ismét felpörgette a „kínai túlkapacitással” kapcsolatos protekcionista retorikát.
Ahelyett, hogy Kínát fenyegetésnek tekintenék, a tiszta energiatechnológiák fejlődéséhez való hozzájárulásának felismerése megnyitja a kaput a gyümölcsöző partnerségek és a fenntartható jövő felé irányuló kollektív erőfeszítések előtt. A Kína és Németország közötti szoros együttműködés ígéretes lehet.
Kína és Németország egyaránt a világ legnagyobb gyártóközpontjai. Mindkettő nagymértékben befektetett az elektromos járművek fejlesztésébe is.
A potenciális verseny ellenére Peking és Berlin a protekcionizmus helyett a szoros együttműködést szorgalmazza. Ez a döntés azt tükrözi, hogy megértették, hogy az egymást kiegészítő erősségeiken alapuló együttműködés elősegíti az innovációt, ami mindkét félnek és a fenntartható közlekedésre való globális átállásnak is hasznára válik.
Kína erősségei közé tartozik a hatalmas gyártási kapacitás, a technikai innováció és a megújuló energiaforrások infrastruktúrájába történő jelentős beruházás. A napelemek, szélturbinák és lítium akkumulátorok vezető globális szállítójaként Kína lenyűgöző képességről tett tanúbizonyságot a fenntartható energiatermelés növelésében, miközben csökkenti a költségeket.
Másrészt Németország híres a mérnöki, kutatási és fejlesztési képességeiről, valamint a környezeti fenntarthatóság iránti elkötelezettségéről. A német vállalatok vezető szerepet töltenek be az energiatárolás, a hálózati integráció és az energiahatékonyság fejlett technológiái terén is.
A két fél közös erőfeszítései a geopolitikai feszültségeken és a zéróösszegű mentalitáson túllépve lendületet adhatnak a zöld fejlődésnek és a globális energiaátállásnak.
Kínai látogatása során Scholz amellett érvelt, hogy az európai piacot meg kell nyitni a kínai autók előtt, ugyanakkor tisztességes versenyre szólított fel. A német autóipar a közelmúltban nyíltan ellenezte azt is, hogy az Európai Unió büntetővámokat vessen ki a Kínából importált elektromos járművekre, a gazdasági kölcsönös függőségekre hivatkozva.
Az Allianz nemzetközi pénzügyi szolgáltató szerint Németország részesedése a Kínából beszerzett kritikus alkatrészekből az elmúlt 18 évben 6 százalékról 22 százalékra emelkedett az importból.
Eközben az Ifo Intézet felmérése szerint a német vállalatok kevesebb mint 40 százaléka akarja csökkenteni a Kínából származó félkésztermékektől való függőségét, szemben a két évvel ezelőtti 50 százalékkal. A „kockázatmentesítésről” szóló beszéd ellenére Európa továbbra is szorosan kapcsolódik Kínához, és Kína még mindig sok Európában gyártott árura támaszkodik. A kölcsönös függőség a gazdasági globalizáció természetes következménye, nem pedig kockázat. A világot fenyegető legnagyobb kockázat az együttműködés hiánya.
Azzal, hogy Peking és Berlin megerősítik a közös fenntarthatósági cél érdekében való együttműködésre vonatkozó megállapodásukat, bemutathatják a fenntartható fejlődés előmozdításában rejlő átalakítási lehetőségeket, és ezzel a világ több országát is ösztönözhetik a követésre.
(Xinhua)