A 61 éves Egisto Ottot március végén vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy Oroszországnak kémkedett.
Az osztrák és német média által megszerzett 86 oldalas osztrák rendőrségi dokumentum szerint Ottot azzal gyanúsítják, hogy információkat adott át Jan Marsaleknek, az összeomlott német Wirecard fizetési cég szökésben lévő vezetőjének – írja a BBC.
A 44 éves, szintén osztrák állampolgárságú Marsaleket a német rendőrség csalás gyanúja miatt körözi, és jelenleg Moszkvában tartózkodik, miután 2020-ban Ausztrián keresztül elmenekült.
Egy európai lapcsoport nemrégiben megjelent jelentése szerint 2014-ben orosz ügynökök szervezték be.
Az osztrák rendőrségi végzés állítólag azt állítja, hogy a Wirecard korábbi főnöke 2017-től kezdve több éven keresztül megbízta Egisto Ottot és egy másik osztrák biztonsági tisztet, hogy érzékeny információkat adjanak át Oroszországnak.
Ott tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, és jelenleg őrizetben van. 2017-ben felfüggesztették, majd négy évvel később őrizetbe vették, mielőtt szabadon engedték volna. A múlt hónap végén tartóztatták le, miután a brit hírszerzés új bizonyítékokat bocsátott rendelkezésre.
A jelentések szerint azzal gyanúsítják, hogy magas rangú osztrák belügyminisztériumi tisztviselők telefonadatait adta át Oroszországnak.
Az osztrák Standard című lap szerint Egisto Ott nyilvánvalóan azután jutott hozzá az adatokhoz, hogy azok egy belügyminisztériumi csónakázás során véletlenül a Dunába estek. Állítólag lemásolta a tartalmukat, és továbbította Jan Marsaleknek, illetve Moszkvának.
Azzal is gyanúsítják, hogy hamis ürüggyel megszerezte Christo Grozev bolgár újságíró bécsi címét.
Grozev az orosz hírszerzés tevékenységével kapcsolatos nyomozásokról ismert, például Alekszej Navalnij ellenzéki politikus 2022-es megmérgezéséről, aki idén egy orosz börtönben halt meg az Északi-sarkkörön.
Christo Grozev azóta elhagyta Bécset. A Falter című újságnak elmondta, hogy biztonsági okokból tette ezt.
Karl Nehammer osztrák kancellár az Egisto Ott-ügyet „a demokráciára és országunk nemzetbiztonságára jelentett fenyegetésnek” nevezte. Az ügy gyors kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
A kémbotrány felélesztette azokat a félelmeket, hogy Ausztria továbbra is az orosz kémtevékenység melegágya.
Az osztrák Zöldek, a kormánykoalíció kisebbik pártja, Egisto Ottot „az orosz jéghegy csúcsának” nevezte Ausztriában.
A Zöldek azzal vádolták a szélsőjobboldali Szabadságpártot, hogy lehetővé teszi az orosz kémkedést és hogy „Oroszország karjának meghosszabbításaként” működik Ausztriában.
A Szabadságpárt (FPÖ) jelenleg ellenzékben van, de vezetője, Herbert Kickl 2017 és 2019 között belügyminiszter volt.
„Lehetséges, hogy orosz ügynökök szivárognak be titkosszolgálatainkba. Ez nagyon, nagyon komoly dolog, és a Szabadságpárt és Kickl közvetlenül kapcsolódik ehhez” – mondta Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője.
Kickl és a Szabadságpárt tagadta a Jan Marsalekkel és Egisto Ott-tal kapcsolatos vádakat.
A Szabadságpárt ellenzi az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat az ukrajnai invázió miatt. Korábban együttműködési megállapodást kötött Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország pártjával.
A párt jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat, és mint ismert Ausztriában is idén tartanak parlamenti választásokat. Több párt, köztük a Szabadságpárt is parlamenti bizottság felállítását követelte az ügy kivizsgálására.
Kickl nyilatkozatában azt mondta, hogy ez „a választási kampányshow helyett a tényleges tisztázást szolgálja”.