A képviselők az elmúlt 10 hónapot saját eljárási szabályzatuk finomításával és korszerűsítésével töltötték – ezt a folyamatot Roberta Metsola, a Parlament elnöke kezdeményezte – írja az Euronews.
A reform célja a régóta fennálló problémák kezelése volt, mint például hogy a többi uniós intézményhez viszonyítva csökkent relevancia, valamint az ülésteremből való látható távolmaradás egyes aktuális viták során.
A folyamat a múlt héten ért véget, amikor a képviselők végül jóváhagyták az új szabályokat. Íme egy kis ízelítő arról, hogyan változik a parlamenti munka a következő mandátum alatt.
„Szuperbizottságok”
Mivel az uniós végrehajtó hatalom egyre gyakrabban nyújt be „jogszabálycsomagokat”, nem pedig egyetlen jogalkotási kezdeményezést, az elmúlt években gyakran előfordult, hogy két vagy több parlamenti bizottság között összeütközésbe kerültek a hatáskörök.
Az új szabályok egy újszerű beterjesztési eljárást tartalmaznak, amelynek célja, hogy a bizottsági javaslatokat egyszerűbben lehessen a bizottságokhoz rendelni, hogy megelőzzék a később felmerülő konfliktusokat – és hogy időt nyerjenek az EU Tanácsával szemben, amelynek tárgyalásai gyakran gyorsabban haladnak, mint a parlamenti tárgyalások.
Ha egy konkrét bizottsági csomag több bizottság általi vizsgálatot igényel, új, ideiglenes bizottságok hozhatók létre, amelyek jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek, és csak a jogi aktus elfogadásáig tartanak.
E „szuperbizottságok” tagjait – ez a reform legfontosabb újdonsága – a képviselőcsoportok nevezik ki, míg a Parlament elnöki konferenciája dönthet arról, hogy kijelöl-e egy vagy több előadót a dosszié vezetésére és az EU Tanácsával való tárgyalásra.
A biztosok feletti vizsgálati hatáskörök érintik a Pieper-ügyet
A reform másik célja az volt, hogy az uniós végrehajtó hatalom demokratikusabb ellenőrzését tegye lehetővé, ami az uniós szerződések értelmében a Parlament alapvető funkciója.
Az új szabályok sokkal egyértelműbb rendelkezéseket tartalmaznak a „megerősítő meghallgatásokra” vonatkozóan, amelyek során az európai parlamenti képviselők zöld utat adnak a kijelölt biztosoknak, mielőtt azok hivatalba lépnének.
A potenciális biztosok kompetenciájának felmérésére szolgáló meghallgatás hossza négy órára nő, miközben a Bizottság vezetőjétől elvárják, hogy „tájékoztassa a Parlamentet az új Bizottság tervezett struktúrájáról”, és ne csak a portfólió megosztásra összpontosítson.
A törvényhozók nagyobb vizsgálati jogkörökre való szomjúsága a közelmúltban Markus Pieper kkv-megbízotti kinevezésének visszavonásával kapcsolatos ügy során is megmutatkozott, amely politikai kivételezés gyanúja miatt megrázta az uniós végrehajtó testületet.
A magasan fizetett uniós tisztségre kiválasztott vitatott személy lemondására csak azután került sor, hogy a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy vonja vissza a kinevezést. A konkrét eljárás hiányában azonban a képviselők egy nem kapcsolódó költségvetési dossziéhoz benyújtott módosítással fejezték ki nemtetszésüket.
A következő ciklusban a Parlament egy új fegyvert kap, a különleges ellenőrzési meghallgatásokat, amelyeken keresztül a biztosokat vagy más érintett személyeket kérdezhetnek ki a politikai jelentőségű kérdésekben tett politikai lépéseikről.
A „nevetséges”, üresnek tűnő plenáris ülések maradnak
Amikor Jean-Claude Juncker, a Bizottság korábbi vezetője 2017-ben egy parlamenti meghallgatáson mindössze 30 törvényhozó előtt állt, „nevetségesnek” nevezte az EU egyetlen demokratikus intézményét.
Hét évvel később a hiányzások még mindig szembetűnőek – rontva a Parlament imázsát és csökkentve demokratikus hitelességét.
A reform a parlamenti üléseken való láthatóbb részvételt kívánja ösztönözni, különösen a kamerák előtt. Az egyik új eljárási szabály kimondja, hogy „a képviselőknek nem lehet előre kijelölt helyük, és arra kell ösztönözni őket, hogy az ülésterem elején foglaljanak helyet”, ami azt jelenti, hogy a törvényhozóknak úgy kell összegyűlniük, hogy a tömött tömeg illúzióját keltsék.
Az alacsony látogatottság azonban a következő ciklusban is megmarad, mivel a probléma megoldására irányuló ambiciózusabb módosításokat több passzusban is felhígították a plenáris szavazás előtt.
A képviselőket csak „ösztönözni” fogják – de tényleges kötelezettség nélkül -, hogy a teremben maradjanak a vita alatt, amelyben részt vesznek, vagyis a rövid hozzászólásukra még mindig jelen lehetnek, és utána azonnal távozhatnak.
Egy új rendelkezés lehetővé teszi „különleges” plenáris ülések összehívását „jelentős politikai jelentőségű ügyek” tárgyalására, olyan platformot teremtve a párbeszéd számára, amelyet a hírciklusok csúcspontján lehet összehívni.
Csak a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó felhívás
A nők a Parlamentben jelentős alulreprezentáltsággal küzdenek. Még ha elnökölnek is a bizottságokban, gyakran kevésbé ismert témák felügyeletére szorulnak, ami állandósítja a hatalom és a láthatóság egyenlőtlenségét az intézményen belül.
Bár nagyok voltak a várakozások azzal kapcsolatban, hogyan kezelték volna a nemek közötti egyenlőséget ebben a reformban, a tárgyalások során a végső rendelkezések megszelídültek.