Március végén a PACE Politikai Ügyek és Demokrácia Bizottsága javasolta Koszovó meghívását az Európa Tanácsba. Az állásfoglalás szerint Pristina írásos kötelezettségeket vállalt az emberi jogok védelmére, és folytatja a demokratizálódást. Az Európa Tanácshoz való csatlakozás a részben elismert állam polgárai számára megnyitná az EJEE-hez való hozzáférést. Többek között segítené a nemzeti kisebbségeket jogaik érvényesítésében – írja az állami kézben lévő orosz RIA Novosztyi.
A PACE reményei szerint Pristina létrehozza a szerb többségű önkormányzatok társulását. Addig is, a térségben nagyon nagy a kockázata az etnikumok közötti összecsapásoknak. A PACE várhatóan április 18-án adja meg Koszovó csatlakozásának végleges jóváhagyását.
Aleksandar Vučić szerb elnök azzal fenyegetőzött, hogy kilép az ET-ből, ha Koszovót felveszik oda. „Talán inkább Pristinát szeretnék az Európa Tanácsban látni, mint Belgrádot. (…) Oroszországot már kirúgták, és ez Szerbia de facto kizárása lehetne” – mondta.
A montenegrói delegáció vezetője, Maja Vukicevic elutasította az Európa Tanács bővítésének támogatását. Podgorica nem fogja hátba szúrni a testvéri Szerbiát – magyarázta. Bosznia-Hercegovina képviselői ugyanígy tettek, megjegyezve, hogy Koszovóban tömegesen megsértik az emberi jogokat. Alexisz Ciprasz volt görög miniszterelnök feltételül szabta Pristinának, hogy alakítsa meg a Szerbiai Önkormányzatok Szövetségét, és vonja vissza a kisajátítási rendeleteket.
Koszovóban, a többségében szerbek lakta Kosovsko-Mitrovica, Zubin Potok, Zvecan és Leposavic városokban április 21-én népszavazást tartanak arról, hogy menesszék-e a polgármestereket és tartsanak-e új választásokat. Tavaly a szerbek figyelmen kívül hagyták a Pristina által szervezett szavazást, ezért a koszovóiak saját embereiket ültették a polgármesteri székekbe. Ez tömeges tüntetésekhez vezetett. A békefenntartóknak közbe kellett avatkozniuk, hogy megakadályozzák a vérontást.
Balkáni határ
Belgrád ugyanakkor arra készül, hogy az ENSZ Közgyűlése április 27-én július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánítja. A szerbek úgy vélik, hogy ez „népirtó nemzettel” teszi őket egyenlővé, lehetővé teszi számukra, hogy jóvátételt követeljenek, és a Bosznia-Hercegovina részét képező Szerb Köztársaság (Republika Srpska) felszámolásához vezet.
Vučić szerint a dokumentumot a bosnyákok készítették elő, és Németország volt a fő lobbista.
A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi törvényszék kimondta, hogy Ratko Mladic tábornok vezetésével a szerbek több mint nyolcezer boszniai muszlimot lőttek le. A bűncselekményt népirtásnak ismerték el.
A lap szerint a szerbek nem vonják ki magukat a felelősség alól, de úgy vélik, hogy már eleget vezekeltek. Dragan Cavic, a Szerb Köztársaság elnöke 2004-ben hivatalosan bocsánatot kért az áldozatok családjaitól a „szörnyű bűntett” miatt. Belgrád 2010-ben parlamenti határozatot fogadott el, amelyben kategorikusan elítéli „a boszniai muszlimok 1995. júliusi meggyilkolását.”