Látva Izrael erőteljes válaszát, Volodimir Zelenszkij elnök megjegyezte, hogy Ukrajnával kapcsolatban „a retorika nem védi az eget.” Azt mondta, hogy ezeknek a drónoknak a hangja – akár a Közel-Kelet, akár Európa felett – „ébresztőként kell hogy szolgáljon a szabad világ számára”.
Az ukrán hatóságok szerint „egy kezükön meg tudják számolni” azokat a hő- és vízerőműveket országszerte, amelyek még nem sérültek meg súlyosan vagy semmisültek meg teljesen. Miközben Ukrajna azon fáradozik, hogy megjavítsa, amit tud, és az áramot továbbra is eljuttassa az otthonokba és az iparba, Oroszország nem áll le a támadásokkal. A múlt héten egy Kijevhez közeli nagy létesítményt ért találat, északkeletre, Ukrajna második legjelentősebb városában, Harkivban pedig mindhárom nagy erőmű romokban hever.
A harkivi 5. számú hőerőművet még március 22-én érte támadás. A BBC felidézte, öt orosz rakéta csapódott be ugyanoda, szétroncsolva a turbinákat, generátorokat és transzformátorokat, ezzel elpusztítva az erőművet. Egy héttel később Oroszország ismét a város erőműveit vette célba. Ihor Orlovszkij számára ez személyes érzés.
„Olyan, mintha a saját otthonod romjait néznéd. Fájdalmat és könnyeket okoz” – mondja az igazgatóhelyettes, aki már a szovjet idők óta a létesítményben dolgozott. „Ez egy keserű érzés. De ez minket is mozgósít, hogy visszaépítsük. Mert tudjuk, hogy egy több mint egymilliós város függ tőlünk” – fogalmazott.
A teljes körű invázió kezdete óta hat támadás érte ezt az üzemet, de a márciusi volt messze a legrosszabb. Ez volt egyben a legdemoralizálóbb is: a mérnököknek egy teljes évbe telt, mire az erőmű egy részét kijavították, majd két héttel az újraindítás után Oroszország pontosan ugyanoda csapott le.
Más iparági források hasonló történeteket mesélnek: azt mondják, hogy a múltban a rakéták nem értek célba, vagy kevesebb kárt okoztak.
Ezért egyesek arra gyanakodnak, hogy Ukrajnán belüli orosz ügynökök adnak információkat Moszkvának: az erőművek hatalmas területet fednek le, és a károkat, illetve a javításokat lehetetlen eltitkolni. De Oroszország már tudja, hogy hova kell célozni. A nehézgépek még a Szovjetunióból származnak, a romokon még mindig szovjet címkék vannak, és Moszkva birtokában vannak az erőművek régi tervrajzai. Ihor Orlovszkij gyanítja, hogy a megnövekedett precizitás inkább a közelmúltbeli támadások puszta intenzitásának köszönhető. „Ha öt, hat, hét rakétát indítasz ugyanarra a pontra, néhány biztosan eltalál.”
A mezőkön mindenfelé óriási villanyoszlopok állnak. Március óta azonban semmi sem folyik a vezetékeken az 5-ös számú erőműből, vagy Harkiv többi hőerőművéből. A városnak Nyugat-Ukrajnából kell áramot hozatnia, ami korlátozott ellátást és rendszeres áramszüneteket jelent. Ráadásul az oroszok az elektromos alállomásokat is célba vették.
A helyi hatóságok igyekeznek minimalizálni a hatásokat, és csökkenteni az otthonok és vállalkozások áramkimaradásait. A lakosok megtanulták, hogy amint újra van áram, azonnal fel kell tölteni a készülékeiket, emellett ivó- és mosóvíztartalékot is tartanak. A harkivi metró újra működik, bár csak időszakosan, és ugyanez jellemző a közlekedési lámpákra is. De mivel az áramellátás megbízhatatlan, és ez még rosszabbá válhat, a vállalkozások saját megoldásokat találnak ki.
Olekszandr Popovics, egy nagy nyomdaipari cég főnöke elmondta, hogy hetek óta három generátorra támaszkodnak. A háború elején egy rakéta a fő gyártósor 100 méteres körzetében csapódott be. „Megsemmisítette az összes raktárunkat és 10 tonna papírt. De egy nehéz nap csak még keményebbé tesz bennünket” – mondja Popovics.
„Sajnos az áramot nem tudom megjavítani, de mindenkinek el kell végeznie a saját munkáját. Az enyém az, hogy a győzelmünkig könyveket gyártok. Tovább kell dolgoznunk. Meg kell adnunk az embereknek Ukrajnában a lehetőséget, hogy új könyveket olvashassanak” – mondta.
A cég fontolóra vette, hogy az orosz határtól távolabbra költözik, de úgy döntött, hogy marad, és még a termelés növelésébe is befektetett.
Most, hogy Oroszország újra célba vette Harkivot, Popovics bevallotta, hogy aggódik. „Ilyenkor a hadseregünkre gondolok. A katonáinknak tudniuk kell, hogy nem üres városokat védenek. Ők városokat védenek, ahol emberek élnek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a saját munkatársai közül tucatnyian jelentkeztek a harcra.
A frontról érkező jelentések kijózanítóak.
Ukrajna főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok a hétvégén azt mondta, hogy a frontvonal egyes szakaszain „jelentősen romlott a helyzet”. A melegebb időjárás és a szilárdabb talaj segítette Oroszországot abban, hogy páncélozott járművekkel támadásokat indítson, és újból nyomás alá helyezze az ukrán erőket. A Donbaszban, Csasziv Jar környékén különösen hevesek a harcok. A tábornok úgy véli, Oroszország május 9-ig akarja elfoglalni a területet, amely az ország számára szimbolikus dátum, ugyanis Moszkva akkor ünnepli a náci Németország feletti szovjet győzelmet.
Szirszkij úgy fogalmazott, csapatai hősies erőfeszítéseket tesznek, amelyekkel visszatartják az ellenség napi támadásait. Megemlítette azonban azt is, hogy javítani kell „erkölcsi és pszichológiai” állapotukon. Több mint két év után kimerültek a katonák.
Közben Kijev megszavazta a férfiak mozgósításának módját szabályozó új törvényt, ugyanis az ellenség nagyobb hadseregével szemben Ukrajnának minden katonára szüksége van, akit csak fel tud sorakoztatni. A morál romlását súlyosbítja a lőszerhiány is, amely most éri el a frontvonalakat, valamint az, hogy az amerikai kongresszus továbbra sem hagyja jóvá a Kijevnek szánt kritikus segélycsomagot. Az ukrán csapatok azt érzik, a háborújuk lecsúszik a nemzetközi napirendről. És most újabb ok van a megdöbbenésre, mivel sokan észreveszik a közel-keleti válság eszkalálódására adott válaszok közötti különbséget. Izrael közvetlen támogatást kapott, hogy megvédje az égboltját az iráni rakétáktól és drónoktól, miközben ugyanezek az országok korlátozzák segítségüket Ukrajnának, amelyet naponta érnek orosz támadások. Zelenszkij elnök utalt a frusztrációra, amikor elítélte Irán cselekedeteit.
„A világ nem várhat a viták folytatására” – írta az ukrán elnök az X-en. „A szavak nem állítják meg a drónokat és nem fogják el a rakétákat. Csak a kézzelfogható segítség teszi ezt. Az a segítség, amelyre mi számítunk”. Németország éppen most ígérte meg, hogy „azonnal” további Patriot légvédelmi egységet küld Ukrajnába. Volodimir Zelenszkij megköszönte Olaf Scholz kancellárnak a „kritikus pillanatban” nyújtott támogatást, és felszólította a többi országot, hogy kövessék a példáját.
Ismételt támadások
„Éppen csak megjavítottuk a dolgokat, és most mindent elölről kell kezdenünk. Rendbe fogjuk hozni, de a legfontosabb, hogy ne kapjunk újabb támadást” – mondta egy Jurij nevű munkás Harkivban. Miközben ő és a többiek felmérik a károkat, megmentik, amit tudnak, és tervet készítenek az újjáépítésre, naponta többször is meghallják a légvédelmi szirénák hangját.
Kétféle riasztás létezik – magyarázza egy tűzvédelmi tiszt. Ha a veszély a határ körül, mintegy 40 km távolságra összpontosul, néhányan tovább dolgoznak. „De ha úgy látjuk, hogy rakétakockázat fenyegeti Harkivot, akkor bejelentést teszünk: Sürgős! Azonnal az óvóhelyre!” – mondja. Ez lelassítja a mentési munkálatokat, és megviseli az idegeket, ugyanis bármilyen Harkivra kilőtt rakéta másodperceken belül becsapódik.
De nemcsak a mérnökök és az építőcsapatok álltak újra munkába, hanem egy csapat nő is, akik az utcákat takarították. „Az élet megy tovább és még mindig szépen kell tartanunk a dolgokat”- mondta az egyik nő. „Szeretjük tisztán és rendben tartani a dolgokat. Ez a munkánk. De a léleknek is jót tesz” – tette hozzá.