Az Európai Unió bíróság elé citálná Németországot, ha az ország nem vizsgálja felül ellentmondásos gáztörvényét, amely a szomszédos országok szerint árt az orosz energiától való diverzifikációra irányuló erőfeszítéseiknek – mondta a POLITICO-nak az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője.
Németország 2022-ben fogadta el a törvényt, amely az országot elhagyó összes gázra adót vet ki, hogy segítsen betömni a költségvetésében keletkezett közel 10 milliárd eurós lyukat. Németország szomszédai azonban azt mondják, hogy a törvény megsértheti a gáztárolásra vonatkozó uniós szabályokat, és alááshatja a blokk egységes piacát – felhajtja az árakat, és arra ösztönzi őket, hogy olcsóbb orosz energiát vásároljanak.
Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve osztja ezeket az aggodalmakat, és közölte Németországgal, hogy az intézkedés nem biztos, hogy jogszerű.
„Okunk van arra, hogy ezt a versenyjog és az egységes piac szabályainak egyértelmű megsértésének tekintsük” – mondta a Bizottság magas rangú, meg nem nevezett tisztviselője.
„Ha Németország nem tesz lépéseket a jogsértés orvoslására és az illeték eltörlésére vagy olyan mértékű csökkentésére, hogy az ne okozzon zavart az egységes piacon” – tette hozzá a tisztviselő -, akkor „a következő hónapokban” elkerülhetetlen lesz a jogi eljárás.
Az uniós jog szerint a Bizottság „jogsértési eljárást” indíthat, ha úgy véli, hogy egy ország megsértette a brüsszeli szabályokat. Az eljárás pénzügyi szankciókat vonhat maga után, bár általában hónapokig, ha nem évekig tart, mire idáig eljutunk – és több brüsszeli megfelelési felszólítással kezdődik, mielőtt a bíróságok is bekapcsolódnának.
A jogi vita középpontjában az EU egységes piaca áll, amely lehetővé teszi a személyek és áruk súrlódásmentes mozgását az egész blokkban. Ez a koncepció az EU identitásának és gazdaságának központi eleme, mivel lehetővé teszi a vállalkozások és az országok számára, hogy határokon átnyúlóan könnyen versenyezzenek egymással.
Amikor Németország elfogadta az illetéket, a nagykereskedelmi gázárak rekordmagasak voltak, miután Moszkva csökkentette az exportot, hogy megbüntesse Európát az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt. A rövid távú szállítások felvásárlása miatt Németországnak hatalmas gázszámlája keletkezett, ami arra késztette Berlint, hogy bevezesse az új illetéket.
Az intézkedés – amely eddig mintegy 1 milliárd eurót hozott Németországnak – amellett, hogy más uniós országok felháborodását is kiváltotta, hamarosan szembe került az EU azon szélesebb körű erőfeszítéseivel, hogy megszabaduljon az orosz energiától való hosszú távú függőségétől.
A blokk 2027-ig meg akarja szüntetni Moszkva fosszilis tüzelőanyag-behozatalát. Eddig az EU a történelmi orosz gázimport mintegy kétharmadát megszüntette, bár több közép-európai ország továbbra is nagymértékben függ Moszkvától.
A múlt hónapban Ausztria, Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság az uniós energiaügyi miniszterek ülésén felszólította Brüsszelt, hogy foglalkozzon az illetékkel, azzal érvelve, hogy az „jelentős kihívások elé állítja az európai gázpiacot, és tágabb értelemben hatással van az energiabiztonságra, a gazdasági versenyképességre és az EU-n belüli szabályozási koherenciára.”
Berlin mégis ragaszkodik ahhoz, hogy a szabályok szerint játszik.
„A gáztárolási díj nem diszkriminatív, és minden országra azonos mértékű” – mondta a német gazdasági minisztérium szóvivője a Politiconak, miközben megerősítette, hogy a kormány informális tárgyalásokat folytat a Bizottsággal az uniós jog esetleges megsértéséről.
Berlin jól feltöltött tartalékai „jelentősen hozzájárultak az árak stabilizálásához és a piacok megnyugtatásához nemcsak Németországban, hanem más európai országokban is” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy az uniós gázkereskedelmet „nem korlátozza az illeték, így az orosz gázra való átállás nem indokolható.”
A szakértők nincsenek meggyőződve
Az illeték „akadályozza a diverzifikációt” – mondta Aura Săbăduș, az ICIS piackutató cég vezető gázpiaci elemzője -, mivel az intézkedés miatt a nyugat- és kelet-európai piacok közötti gázárkülönbség „jelentősen” nőtt az elmúlt évhez képest, és tovább nőhet.
„Ha nem szüntetik meg ezt az adót, akkor a közép- és kelet-európai országok továbbra is az orosz gáztól fognak függeni” – mondta Săbăduș, mindaddig, amíg az olcsóbb marad, mint más importtermékek.
Az EU jogi lépései ezért „a megfelelő üzenetet küldik” Németországnak – érvelt Săbăduș. „Voltak megszorításaik, és ezt az óriási különbséget vissza kell szerezniük – de nem a belső piac tönkretételével.”