Mitológiai témákat feldolgozó alkotásokat találtak egy nemrég indult ásatás után Pompejiben – írja a Telex.
A régészek és a kutatók egy három épületből álló romrészt tisztítottak meg amikor rábukkantak egy hatalmas – feltehetőleg rendezvényekkor használt helyiségre, aminek falai gazdagon voltak díszítve freskókkal. Továbbá találtak egy szinte teljesen érintetlen mozaikpadlót, ami több millió fehér cserépből áll össze.
A szoba falait feketére mázolták, valószínűleg azért, hogy az esti rendezvények során égő olajlámpások korma ne látszódjon. Az egyik freskón az látható, ahogy Kasszandra visszautasítja Apollót, egy másikon pedig Parisz trójai herceg találkozik először Helénával.
Fotó: Heléna és Parisz, köztük a herceg görög neve, Alexandrosz a pompeji fekete szoba falán – Fotó: Parco Archeologico di Pompei press office / AFP
A Vezuv által betemetett és elpusztított város egyharmada még mindig feltárásra vár, a jelenlegi ásatás az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb előrelépése.
Fotó: Apolló és Kasszandra az egyik freskón – Fotó: Parco Archeologico di Pompei press office / AFP
Az épületegyüttes feltárása a 19. században kezdődött, akkor egy mosodát találtak. A mostani feltárás során kiderült, hogy ahhoz tartozik egy pékség és egy villa is, amiben a fekete szoba is található.
Az épületek épp felújítás alatt állhattak, amikor a vulkán kitört, ugyanis több, szépen elrendezett tetőcserép-rakást, habarccsal teli edényt és szerszámot is találtak. Az épületegyüttesben több helyen is megjelenik az ARV-felirat, például a pékségben talált malomkövön. Ez arra utal, hogy mind egy ismert korabeli politikus, Aulus Rustius Verus tulajdona volt.
Azért is valószínű, hogy az épületeket épp felújították, mert csak egy helyen találtak csontvázakat: a pékséghez tartozó, a malmot hajtó szamarak mellett egy férfi, egy nő és egy gyerek maradványait találták meg. Az apró helyiség ablakán vasrács volt, így elképzelhető, hogy rabszolgák voltak, akik be voltak zárva és így nem tudtak elmenekülni.
Az ásatás során már több ezer doboznyi tárgyat találtak, és a régészek és restaurátorok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a megmaradt műalkotásokat vagy biztonságos helyre szállítsák, vagy – ha ez nem lehetséges, mint például a mozaikpadló vagy a falfestmények esetében – védőréteggel vonják be, esetleg ragasztót fecskendezzenek mögéjük, hogy ne tudjanak leesni. A fő restaurátorelárulta, hogy a keddet azzal töltötte, hogy megakadályozza, hogy egy boltív leomoljon.