A kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak. A kínai „mézzel” azonban sem a hazai sem az európai termelők nem tudnak árban versenyezni.
Bizakodva tekintenek az idei akácszezonra a hazai méhészek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt kialakult tartósan alacsony felvásárlási árak miatt várhatóan idén mégis számos nagy hazai méztermelő vállalkozás szüntetheti be tevékenységét – nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agroinform.hu-nak.
A nagyon korán érkező tavasz hatására idén már március közepére lezajlott a generációváltás a hazai méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai országos szinten átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A fehér akác az egyik legfontosabb hazai mézelő növény, mellyel kapcsolatban a szakemberek igen bizakodóak: a 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki.
A kínai hamis méz komoly gazdasági kockázatot jelent, hiszen a magyar méhészek termékeinek 60-70 százaléka exportra megy, ugyanakkor az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza.
Az európai bizottság 15 tagországban vizsgáltatta be a kereskedőktől származó mézmintákat – a Kínából exportált méz háromnegyede hamisnak bizonyult, ezért kiszorításuk az európai piacról folyamatosan zajlik.
Speciális módon a piaci zavarok a méztermelés esetében elsősorban a nagy, legalább 200-300 méhcsaláddal rendelkező piaci szereplőket sújtják, a kisebb szereplők ugyanis hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket, amit közvetlen értékesítéssel: termelői piacokon vagy online webshopon keresztül képesek elérni. A nagy tételben történő értékesítést ugyanakkor „piacozással” nem lehet kiváltani.
„Bár Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az Unió egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére. Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékek fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek.”
– nyilatkozta hozzá Bross Péter.