A CA: Cancer Journal for Clinicians című folyóiratban közzétett jelentés szerint 2022-ben – a legutóbbi évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre álltak adatok – mintegy 20 millió rákos esetet diagnosztizáltak 9,7 millió rákos haláleset mellett – írja a CNN.
Ezek a becslések azt mutatják, hogy a most élők közül körülbelül minden ötödik embernél kialakul valamilyen rákos megbetegedés élete során, és körülbelül minden kilencedik férfi és minden tizenkettedik nő meghal a betegségben.
Ami a megbetegedések számát illeti világszerte, a kutatók úgy gondolják, hogy ez a szám 2050-re 35 millióra fog emelkedni, főként az idősödő népesség növekedése miatt – mondta Dr. William Dahut, az Amerikai Rákellenes Társaság tudományos főmunkatársa.
Az új jelentés szerint a népességnövekedés és az öregedés a világ rákos megbetegedéseinek méretét meghatározó tényezők, mivel a 2022-ben mintegy 8 milliárd fős globális népesség az előrejelzések szerint 2050-re elérheti a 9,7 milliárdot is.
De ha több ember dohányzik is, és több az elhízott, valamint a rák egyéb kockázati tényezői is megszaporodnak, akkor a rákos megbetegedések várható száma még magasabb lehet, figyelmeztetett Dahut, különösen az alacsony jövedelmű országokban.
„A rák kialakulásának számos olyan tényezője van, amelyet hagyományosan a magas jövedelmű országokban láttunk, mint például a dohányzás és az elhízás, azonban ezek most az alacsony jövedelmű országokba is beköltöznek” – fogalmazott Dahut, hozzátéve, hogy ez a tendencia aggasztó.
„Ezek azok az országok, ahol nincsenek meg az eszközök a rák korai felismeréséhez, a rák megfelelő kezeléséhez és megelőzéséhez olyan módon, ahogyan azt más országokban gyakran teszik” – mondta. „Aggódunk amiatt, hogy megnövekedett előfordulási arányokat, megnövekedett halálozási arányokat fogunk látni, különösen az alacsony jövedelmű országokban, ahol a rákos megbetegedéseket már nemcsak a hagyományos rákkeltő tényezők, hanem olyan külső tényezők is befolyásolják, mint a dohányzás és az elhízás”.
A leggyakoribb rákos megbetegedés a világon
Az új jelentés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatbázisából, a Global Cancer Observatoryból származó, a rák előfordulására és halálozási rátájára vonatkozó globális adatokat tartalmazza.
Az adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a tüdőrák volt a leggyakrabban diagnosztizált betegségforma világszerte, közel 2,5 millió új esettel és több mint 1,8 millió halálesettel.
Összességében a jelentés szerint mind a férfiak, mind a nők esetében a 10 leggyakoribb ráktípus az újonnan diagnosztizált rákos esetek és a rákos halálesetek több mint 60 százalékát tette ki.
A jelentés szerint a leggyakoribb ráktípusok a tüdő-, a nőknél az emlő-, a vastagbél-, a prosztata-, a gyomor-, a máj-, a pajzsmirigy-, a méhnyak- és a húgyhólyagrák, illetve a non-Hodgkin limfóma. A tüdőrák volt a vezető rákos halálok is, amelyet a vastagbélrák, a májrák, a mellrák, a gyomorrák, a hasnyálmirigyrák, a nyelőcsőrák, a prosztatarák, a méhnyakrák és a leukémia követett.
A jelentés szerint a méhnyakrák 37 országban, főként a Szaharától délre fekvő afrikai országokban, Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában volt a vezető rákos halálozási ok. A HPV- vagy humán papillomavírus elleni védőoltás csökkentheti a méhnyakrák kockázatát, de az Amerikai Rákellenes Társaság szerint világszerte a jogosult lányoknak csak mintegy 15 százaléka kapta meg a vakcinát. A méhnyakrák szűrése terén is egyenlőtlenségek vannak.
„Mivel a rákos halálesetek több mint fele világszerte potenciálisan megelőzhető, a megelőzés a rák elleni küzdelem legköltséghatékonyabb és legfenntarthatóbb stratégiája”
– mondta Dr. Ahmedin Jemal, az Amerikai Rákellenes Társaság felügyeleti és egészségügyi méltányossági tudományos alelnöke és a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben. „A dohányzás megszüntetése önmagában megelőzhetné a 4 leggyakoribb rákos halálesetből az egyiket, vagyis évente körülbelül 2,6 millió rákos halálesetet”.
Bár a rák genetikai vagy környezeti okai összetettek, „a rákos megbetegedések mintegy 50 százaléka megelőzhető” – jelentette ki Dr. Bilal Siddiqui, a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának onkológusa és adjunktusa.
„Minden betegnek beszélnie kell orvosával, hogy biztosítsa a korának megfelelő rákszűréseket, és fontos, hogy megtegyük azokat a kulcsfontosságú életmódbeli változtatásokat, amelyek csökkenthetik a rák kockázatát, beleértve a dohányzás abbahagyását, az alkoholfogyasztás csökkentését és a fizikai aktivitást”.
„A rák szökőárként tarol”
A jelentés szerint a dohányzás továbbra is „a tüdőrák legfőbb oka”, és hozzáteszi, hogy a betegség nagyrészt megelőzhető hatékony dohányzás-ellenőrzési politikákkal és szabályozásokkal. Ami a többi ráktípust illeti, a túlsúly csökkentése, az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás mellőzése és a fizikai aktivitás növelése segíthet csökkenteni a betegség kialakulásának kockázatát.
„Bár előfordulnak olyan tüdőrákos megbetegedések, amelyeknek nincs közük a dohányzáshoz, a tüdőrák első számú oka mégis a dohányzás. Így nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokban és mindenhol még sok tennivaló van a dohányzás járványának további kezelése érdekében”
– mondta Dr. Harold Burstein, a Dana-Farber Rákintézet onkológusa és a Harvard Medical School professzora.
„Érdekes módon a környezetszennyezés és más környezeti ártalmak valószínűleg a világ számos részén növelik a tüdőrák kockázatát. Ezért a levegőminőség javítására vagy a levegőszennyezésnek való kitettség csökkentésére irányuló erőfeszítések egy másik nagyon fontos dolog, amin el kell gondolkodni” – tette hozzá Burstein.
„A halálozás csökkentése érdekében fontos a rák korai felismerése, illetve a jobb eredményeket biztosító szűrések. Az Egyesült Államokban nagyon erőteljes szűrési lehetőségeink vannak a mammográfiával, a kolonoszkópiával és a PAP-kenettel, de ezeket még mindig gyakran nem használják ki társadalmunk számos részénél” – mondta. „A fejlettebb gazdaságokban, mint például az Egyesült Államokban, figyelemre méltó csökkenést tapasztaltunk a mellrák és a vastagbélrák okozta halálozási arányban, és ennek valószínűleg körülbelül a fele a korai felismerésnek köszönhető” – hangsúlyozta.
Az új jelentés részletezi, hogy számos alacsony jövedelmű országban a rákos megbetegedések alacsony előfordulása ellenére magas a rákos halálozási arány, ami nagyrészt a betegség korai felismerését szolgáló szűrőeszközökhöz és a fejlett kezelési szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányának tudható be.
Burstein szerint a jelentés nem csak a rák globális tendenciáira világít rá, hanem arra is, hogy a rák egyre nagyobb egészségügyi problémává válik a világ alacsonyabb és közepes jövedelmű régióiban.
„A rák egy szökőárként tarolja le a közösségeinket” – mondta.
„A szubszaharai Afrika nagy részén nem végeznek mammográfiás szűrővizsgálatokat. Kínában nincs mammográfiás szűrés. A világ számos részén nem végeznek rutinszerű kolonoszkópiát” – fogalmazott. „A jelentés szerint a rák előfordulása az alacsony és közepes jövedelmű országokban a következő 25 évben megduplázódik. Így a növekvő gyakoriság, a korai felismerés és szűrés szükségessége, majd a rákos betegek komplex kezelése és ellátása óriási kihívást jelent majd az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerek számára”.