Ahogyan arról beszámoltunk, a héten egy iskolai lövöldözés híre rázta meg Finnországot. Az elkövető egy 12 éves iskolás gyerek volt, aki megölte az egyik társát, másik kettőt pedig megsebesített. Azt megerősítette a rendőrség, hogy a merénylőt az osztálytársai zaklatták, ez lehetett az indítéka.
A finn média is elkezdte boncolgatni, mi minden lehetett a háttérben, mire szeretnének választ kapni. Milyen események vezettek ilyen szélsőséges cselekedethez? Hogyan juthatott fegyverhez egy 12 éves? Meg lehetett volna valahogy előzni az esetet? Rengeteg a megválaszolatlan kérdés – írja a BBC.
Alaposan felkészült
Az elkövetéskor a fiú maszkot és zajszűrő fejhallgatót viselt, ami azt mutatja, hogy alaposan felkészült a lövöldözésre. Áldozatait egy olyan iskola területén lőtte le, amelyet mindannyian jól ismertek, és minden nap ott töltötték az idejüket. A két lány, akit megsebesített, még mindig súlyos állapotban van a kórházban.
Finnország történetében ez volt a negyedik iskolai lövöldözés.
„Ebben az esetben a lövöldöző és az áldozatok iszonyúan fiatalok” – mondta Tomi Kiilakoski, a Tamperei Egyetem ifjúságkutatója a BBC-nek. „Valójában gyerekekről beszélünk – és ez az, ami megdöbbent minket.” Az eset sokkot okozott a gyerekeknek, a közösségnek, a fiataloknak és az egész finn társadalomnak.
Zaklatásból tragédia?
Az, hogy a lövöldözőt zaklatták az osztálytársai, valószínűleg sok finn szülőt aggodalommal tölt el. A megfélemlítést nagyon nehéz felszámolni, és viszonylag széles körben elterjedt: a tanulmányok szerint Finnországban a 10-11 év közötti gyerekek 8,6%-át hetente zaklatják.
Természetesen a zaklatás áldozatai – szerencsére – ritkán ölnek meg másokat, de a zaklatás gyakran szerepel a szélsőséges erőszakos cselekmények egyik okaként.
Miután 2007-ben és 2008-ban két iskolai lövöldözésben 18 ember halt meg, egy rendőrfelügyelő azt mondta, hogy „megelőző intézkedések rendszerét” építettek ki, amely lehetővé tette a rendőrség beavatkozását, ha információt kapnak arról, hogy egy személy támadást akar szervezni. Kedden Seppo Kolehmainen finn rendőrfőkapitánynak be kellett ismernie, hogy a rendszer megbukott.
Henri Rikander, a Kelet-Finnországi Egyetem jogi docense elmondta, hogy a finn rendőrség évente vizsgált 60-100 lehetséges tömeges lövöldözéséből körülbelül 20 jellemzően a felkészülés utolsó szakaszában volt. A Vantaa-ügyben viszont úgy tűnik, hogy a fiú senkivel sem beszélt a terveiről, ezért nem tudták a rendőrök megelőzni a tragédiát. Finnországban most az a közbeszéd tárgya, hogy hogyan lehetne hatékonyan és időben közbelépni hasonló eseménynél.
A vantaaai gyanúsítottat nem helyezik vád alá, és a szociális szolgálatok gondozásába helyezték – ezért a finn társadalom egy része a büntetőjogi felelősség korhatárának 15 évről való leszállítását kéri. Többen viszont nem gondolják, hogy egy ilyen módosításnak bármilyen visszatartó ereje lenne.
Tomi Kiilakoski ifjúságkutató azt reméli, hogy a tragédia után sor kerülhet egy olyan társadalmi egyeztetésre, amely középpontjába az kerül, hogy hogyan tudnak még több támogatást nyújtani a gyermekek, fiatalok számára.
„Vadászok és fegyverrajongók” országa
A lőfegyver állítólag a 12 éves gyerek egyik közeli hozzátartozójáé volt, és Finnországban nem nehéz fegyvert beszerezni. Hatalmas nyílt tereivel és erdeivel Finnország a „vadászok és fegyverrajongók” országának nevezi magát.
A belügyminisztérium szerint Finnországban több mint 1,5 millió engedélyezett lőfegyver van, és körülbelül 430 000 ember rendelkezik engedéllyel, ami azt jelenti, hogy Finnország 5,6 millió lakosának csaknem 8%-a rendelkezik fegyvertartási engedéllyel. A birtokolható fegyverek száma nincs korlátozva.
Eddig kevés vita folyt a fegyverekkel kapcsolatos jogszabályok szigorításáról. „Büszkék vagyunk magunkra, hogy közel vagyunk a természethez, és ennek része a vadászat is” – mondta Tomi Kiilakoski.
A finn jogszabályok kimondják, hogy a lőfegyvereket „úgy kell elzárni, hogy ne lehessen könnyen ellopni”. Úgy tűnik, ebben az esetben ez nem történt meg.
Az iskola szerdán, egy nappal a lövöldözés után újra kinyitotta a kapuit, és a tanulók többsége be is ment az intézménybe. A Vöröskereszt egyik önkéntese azt mondta az Italehti hírportálnak, hogy egyértelmű volt, hogy a tanulókkal beszélgetniük kell: „A legfontosabb kérdés, amit feltették: miért?”