Előfordulhat, hogy az országoknak hamarosan teljesíteniük kell a kitűzött célokat, cserébe az Európai Bizottság által kidolgozott nagy horderejű tervek alapján az EU költségvetésének jelentős részéből kaphatnak támogatást – írja a Politico.
Eddig az úgynevezett kohéziós finanszírozás nagy részét, amely a 2021 és 2027 közötti időszakban 392 milliárd eurót tett ki, és amelynek célja Európa szegényebb régióinak növekedésének elősegítése volt, inkább elfogadott kritériumok szerint fizették ki, nem pedig úgy, hogy elérjenek bizonyos kitűzött célokat.
Ám egy 27 biztos által aláírt dokumentum alapján az EU végrehajtó testülete most először veti fel annak lehetőségét, hogy a finanszírozást feltételekhez kössék.
„A teljesítményalapú finanszírozás széles körben támogatott” – írta a Bizottság. Ám mielőtt hatályba lépne a változás, még elő kell terjeszteni erről egy hivatalos javaslatot, majd ezután mondják csak el a véleményüket a kormányok az esetleges változásokról.
Ukrajna és a Nyugat-Balkán hozhatja el a változást
A kohéziós finanszírozás az EU 1,2 billió eurós hétéves költségvetésének a nagy részét teszi ki, és célja a gazdagabb és szegényebb régiók közötti szakadék csökkentése. Az EU valamennyi legszegényebb országa – mint a cikk írja, a nyugati Portugáliától Magyarországig és Bulgáriáig – óriási hasznot húzott a finanszírozásból, amelyet nagyrészt a környezetvédelemre és a közlekedési infrastruktúrára, például az új autópályákra költhettek.
A lap szerint a reform azért lehet napirenden, mert az EU-s tisztviselők már kezdenek felkészülni arra, hogy Ukrajna és a Nyugat-Balkán is csatlakozik az EU-hoz, és ahol a pénz nagy részét a meglévő tagokhoz való gazdasági felzárkóztatásra fordítanák.
A Politico úgy fogalmaz, hogy az EU az elmúlt években azért küzdött, hogy meggyőzzön néhány országot, különösen Magyarországot és Lengyelországot arról, hogy ragaszkodjanak a demokratikus normákhoz, és vissza is tartottak emiatt bizonyos finanszírozásokat. A kohéziós finanszírozás reformoktól való függővé tétele egy ország tagságának kezdetétől fogva megkönnyítheti azt, hogy a kormányok együttműködőbbek legyenek. Ennek elérése azonban nem lesz egyszerű.
„Elvileg ez [a feltételesség] megoldás lehet, de a gyakorlatban rendkívül nehéz lesz” – mondta Darvas Zsolt, közgazdász, a brüsszeli Bruegel (Brussels European and Global Economic Laboraty) és az MTA kutatója, a Corvinus Egyetem docense, hozzátéve, hogy a készpénzkifizetéseket konkrét célokhoz kapcsoló korábbi rendszerek nehézkesek voltak.
Főként az észak-európai országok azok, akik régóta érvelnek amellett, hogy a jelenlegi kohéziós kiadások – amelyek jelenleg erősen a dél-, közép- és kelet-európai régiók felé torzulnak – nem hatékonyak – tette hozzá.
Bürokrácia és szigorú ellenőrzések
A modell hasonló formátumot terjesztene ki az EU pandémia utáni alapjához kapcsolódó szabályokra, amelyekről 2020-ban állapodtak meg, hogy enyhítsék a Covid-19 gazdasági következményeit. E rendszer szerint Brüsszel a készpénzátutalásokat a hazai reformok elfogadásához kötötte.
Előfordulhat azonban némi visszalépés, mivel egyes kormányok erős kritikákkal éltek. A kifizetések ugyanis a szigorú ellenőrzések és a bürokrácia komoly terhével jártak – mondta Darvas.
A Bizottság a jelentésében azt írta, hogy az új modell „felgyorsíthatja a pénzügyi végrehajtást, és növelheti a politika eredményorientáltságát”.
Ugyanakkor az EU nem akarja egy az egyben lemásolni a helyreállítási alap modelljét. A szöveg hangsúlyozza az erős ellenőrzési rendszerek szükségességét. Az EU könyvvizsgálói felügyelete komoly bírálatot fogalmazott meg a csalás elleni állítólagos gyenge ellenőrzések miatt.
A jelentés beépül az EU hétéves költségvetésének felépítéséről szóló közelgő vitába, amely 2028-ban lép hatályba. A Bizottság hivatalos javaslatot fog tenni, amelyet addig a nemzeti fővárosoknak egyhangúlag jóvá kell hagyniuk.